Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
159 emlézés. — Kéthetenkint isk. írásbeli dolgozat. — Kk. Hoffmann: Német nyelvtan és olvasókönyv I. — Tan. Richter Mátyás. 4. Latin nyelv. Heti 6 óra. Olvasmányok: a) A Gyakorlókönyvből az I—XI. sz. jeles mondatok s az 1—40. sz. mondattani feladványok egyes mondatai, b) Az Olvasókönyvből: A római köztársaság kezdete. Porsenna háborúja. Horatius Codes. Mucins Scaerola. Szemelvények Menenius és Coriolanus ez. olvasmányokból. Szócsoportok, sajátos kifejezések, emlézés. — Nyelvtan: Az alaktan ismétlése, a prosodia és szóképzés elemei; alany és állítmány, egyeztetés, idők és módok használata, tárgy, határozók, jelzők, értelmező. — Hetenkint isk. Írásbeli dolgozat a mondattani szabályok begyakorlására. Tárgyuk: magyar mondatoknak latinra fordítása. — Kk. Bartal-Malmosi: latin gyakorlókönyv a mondattanhoz. Latin Olvasókönyv. Latin mondattan. — Tan. Szalay Gábor. 5. Történelem és politikai földrajz. Heti 4 óra. 1) Magyarország története. — Kk. Horváth Mihály: A magyarok története, a tanúló ifjúság számára. Helmár Ágost: A magyarbirodalom történelmi kézi térképe. — 2) Az osztrák-magyar birodalom politikai viszonyainak rövid ismertetése. — Kk. Csuday Jenő: Az osztrákmagyar monarchia politikai földirata. Justus-Pertben: Az osztrákmagyar monarcha kézi abrosza. — Tan. Miskovics Elek. 6. Mennyiség- és természettani földrajz. Heti 2 óra. Halmazállapot, nehézség, szabadesés, légkör, melegség, világosság, mágnesség, elektromosság. A föld alakja, nagysága, mozgása, felülete és belseje. — Kk. Schmidt Ágotson: Fizikai földrajz. — Tanár: Ma ez ki Valér. 7. Számtan. Heti 3 óra. Összetett hármas szabály. Kamatszámítás, lerovatszámítás, határidőszámítás. A legnevezetesebb mértékek és pénznemek átnézete; egyszerű és összetett arányos osztás; vegyítésszabály, lánczszabály. Egy-egy fejezet után iskolai dolgozat. — Kk. Mocnik-Schmidt: Számtan. — Tan. Küzdy Aurél. 8. Rajzoló geometria. Heti 2 óra. A pont, az egyenes és a kör különféle rajzolásmódja. Az egyenes két iránya. Egyenesek és szögek másolása; az alapműveletek. Az egyenesek viszonya. A rajzmértékek. Az egyenesvonalú zárt idomok szerkesztése, meghatározó alkatrészeikből. A congruentia, a symmetria és a hasonlóság. A szögnek egyenlőkörű transversalisai. A legegyszerűbb constructiv feladatok. A húr és az érintő legfőbb tulajdonságai. A kerületi szög. A beírt és körülírt szabályos sokszög. Két kör viszonylagos helyzete. A legegyszerűbb construktiv feladatok; a szögmérő szerkesztése. Kisebb területek felmérése a triangulatio s a coordináták módja alapján; a nivellá-
