Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
117 hogy olvasókönyvei némely módosítások megtétele után mind gymna- nasiumok, mind a reáliskolák alsó osztályaira megnyerik az engedélyezést. Alig fogott a kívánt módosításhoz — az osztrák uralkodók életéből kellett némely érdekesebb részleteket munkájába bevennie — s már is újabb, nem kevésbbé fontos megbízatásban részesült. „Égető szükségök van a gymnasiumok és a reáliskolák alsó osztályainak — így szól az igazgatóhoz május 28-án intézett ministeri rendelet — oly magyar nyelvtanra, mely a tanterv követelményeinek megfeleljen, a ki nem elégítő grammatikai előképzésre, melylyel a tanúlók a jelen viszonyok közt a népiskolából a középiskolába fellépnek, tekintettel legyen s azonfelül az olvasókönyvhöz szorosan ragaszkodjék. Ily nyelvtan szerkesztéséhez a tanterv kijelöli ugyan az iránypontokat, de csak általánosságban; a kidolgozásban, természetes, a magyar nyelv szellemét kell szem előtt tartani. E munkára Szvorényi József volna legalkalmasabb, ki a magyar olvasókönyvek szerkesztésében oly szép sikerrel fáradozik.“ Egyidejűleg Szvorényi is kap felszólítást, hogy nyilatkozzék, hajlandó-e e fontos megbízatást elvállalni. Ez elől a mind magára, mind az intézetre nagyon megtisztelő megbízás elől nem lehetett, de nem is akart kitérni, mert magának is régi óhajtása volt, hogy, ha hívatottakbak — így nyilatkozott — nem akadnának, ő próbálkozik meg a magyar nyelv tanítását helyesebb útra igazító nyelvtan megírásával. Terve kész is volt, de évek kellettek hozzá, míg kidolgozásába bele foghatott, mert még be sem fejezte olvasókönyveinek szerkesztését s már is újabb megbízást kellett magára vállalnia. A közokt. minister a gymnasiumok és a reáliskolák számára német-magyar tudományos műszótár szerkesztését rendelte el. 1854. július 24-én nevezte ki a szerkesztő bizottságot, melynek Toldy egyetemi könyvtárőr elnöklete alatt Horváth Cyrill pesti nagygymnasiumi igazgató, Jedlik Ányos egyetemi tanár és Szvorényi József voltak tagjai. A bizottság, felsőbb meghatalmazásra, több szaktudóst — Fogarasy Jánost, Győry Sándort, Pólya Józsefet, Schirkhubert, Komnenovichot, Eepiczky Jánost és, a kész munkálatok megszerkesztésére, Greguss Ágostot — vette maga mellé. Szvorényira a grammatika, orthographia, stilistika, metrika és rhetorika műnyelvének kidolgozása esett. E munkában közel két esztendőt (1854/5—1855/6.) Pesten töltött, s ez időre, ha helyét Egerben a zirczi apát cistdrcita tanárral be nem tölheti, a budai kerületi helytartóság, a minister meghagyására, maga ajánlott alkalmas kisegítő tanárt az igazgatóságnak. Szvorényi a műszótár mellett is serényen dolgozott olvasókönyvein, hogy, ha csak lehet, már a következő (1855/6.) iskolai évre a tanúlók kezébe juthassanak. Három kötet 1855. szeptember 10-én, a negyedik deczember 14-én nyerte meg a legfelső engedélyt. Mind a négy kötet kitűnő bizonyítéka a paedago- giai tapintatnak s a tanúló erkölcsi és aesthetikai képzésére való szó-
