Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
100 szolgál, november elején megnyitandó; a tanügyben az év folyamán netalán történő változások iránti felsőbb rendeletek bevárandők; addig még a régi rendszer szolgál szabályul.“ Egerben akadály nélkül megnyílhatott az új iskolai év, mert a zirczi apát eleve gondolt arra, hogy rendjének azon tagjait, kik zaklatásnak vagy komolyabb veszélynek lehettek volna kitéve, az ismerős szemek elől egy-egy félre eső falucskában, mint lelkészeket, elrejtse, vagy valamelyik más gymnasiumhoz rendelje. így került ekkor az egri gymnasiumba negyed magával Szvorényi József is, a ki egyetemi tanárságának a lefoly izgalmak árjában eltemetett ügyét most, hogy neve Székesfehérvárott a Jellasich elleni hivatalos kiáltvány megszerkesztése miatt a kompromittáltaké közt volt, nem látta jónak bolygatni. Az osztrák közoktatásügyi ministernek legelső szervező intézkedése az volt most már hivatalesan is „koronaországnak“ nevezett hazánkban, hogy, még az iskolák ideiglenes szervezésére vonatkozó kormányrendelet közzététele előtt, a régi tankerűleteket megszüntette s a főigazgatók tisztjét a polgári kerületekbe ideiglen kinevezendő „cs. kir. tanoda-felügyelőkre“ bízta. Az egri polgári kerületnek Mada- rassy János lett ideiglenes tanoda-felügyelője, a ki, utasításához híven, mindjárt legelső átiratában jelezte, minő czélokat tűzött a kormány a közoktatás elé. „Elvárja — úgymond — a legszigorúbb fegyelem fen- tartását, hogy a közoktatásnak üdvös czéljai el legyenek érhetők, ú. m. tántoríthatatlan hűségű alattvalókat, hasznos munkás álladalom- polgárokat nevelni s így az összes álladalom valódi igaz közboldogságának eszközlésében az alapot lerakni.“x) Különben rövid felügyelősége alatt (nov. 25.—márcz. 12.) nem utolsó dicsérete, hogy a zsandár-világ első napjaiban is távol volt az erőszakoskodástól, névtelen feljelentések és titkos besúgások után nem indúlt s „a tanárok és tanítványok tisztázásánál“ kéz alatt nem kutatott semmit, hanem megelégedett az igazgató egyszerű hivatalos nyilatkozatával. Az ideiglenes felügyelőknek t. i. az volt legelső feladatuk, hogy az iskolákat, tanárok és tanúlók tekintetében, a forradalmi elemektől megtisztítsák, az olyanokat, kivált a jogakadémiákat, melyek „országlati (politikai) szempontból veszélyesek, vagy elegendő tanárokkal el nem láttathatnak“, bezárják és a nyelvi kényszert vagyis a magyar nyelvnek az 1844. évi II. 9. törvényczikkben szentesített kötelező voltát mindennemű iskolából eltávolítsák. Csak ezen hármas feladatuk teljesítése után következett szervező munkájok vagyis a kerületükben köz- és magánintézetek összes statistikai adatainak megszerzése, összeállítása s ezek alapján új iskolák feállítására vagy a meglevőknek átalakítá’) Hivatalos értesítések és rendeletek. 1849/50.