Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
9 védelmet találtak. Ők látogattak el néha-néha Egerbe és vidékéi-^ hogy a még törökké vagy protestánssá nem lett kevés katholikust titkon a hit vigasztalásában részesítsék s lelki-testi küzdelmeiben az örök élet kenyerével erősítgessék. A török, a mint megfészkelte magát Egerben, hozzá fogott a város átalakításához; a várbeli szent János-templom egy részét leron- tatta, más részét moseává alakította; a többi templommal is így cselekedett. Eger török várossá lett, moseák emelkedtek ki az apró házak közül, és a nap sugaraiban keresztek helyett karcsú minaretek aranyos holdszarvai ragyogtak. A régi szépségnek és míveltségnek legutolsó nyomai is eltűntek. Eger múltjának története bezáródott. II. Fejezet. Kilenczvenegy évig nyögte Eger a török igát, és e hosszú idő alatt nemcsak múltjának fényét és műveltségét vesztette el utolsó nyomaiban is, hanem elvesztett egy egész századot, mely alatt lelkes püspökei azzal, a mit liazájok és egyházmegyéjük érdekében Kassának tettek, megvetették volna Eger felvirágzásának alapját. A papnevelő intézet és a jogakadémia, melyet Kisdy Benedek egri püspök a XVII. század közepén Kassán, ideiglenes székhelyén emelt, Egerben épült volna és, a magasabb tanulmányokra vezető középiskolát is létre hozván, Egret tette volna a tiszáninneni részek tűzhelyévé. S akkor nem hangzott volna a XVIII. század elején Telekessy István egri püspök ajkán az a panasz, hogy a főispánsága alá tartozó megyékben nincsenek a tisztségek viselésére alkalmas férfiak. *) Eger művelődési viszonyainak régi történetét a pártharczok és a török foglalás eltemették; újabb története ma is fennálló gymnasiumával s az ehhez csatolt kolostorral kezdődik. Mindkettőnek jezsuita térítők vetették meg alapját. Buda visszafoglalása után a győztes hadsereg vezérének figyelme legelső sorban Egerre fordúlt. A vár hét hónap múlva el volt már zárva az aldunai összeköttetéstől, de a szoros körülzárolás csak 1687. julius 9-én kezdődött. A mintegy tízezer főnyi ostromló sereg élén Dória János, a felsőmagyarországi hadak egyik vezére állt; segítségére Kohári István volt kétezer lovasával. Az ostromló sereg tábori lelkészei közt két jezsuita is volt, Khinel György és Pe- rizhoíí Ignácz. Előre látták ezek a terhes, de szép feladatot, mely a város elfoglalása után társaságuk térítő buzgúságára vár; azért, mikor az elszánt török vezér, Rusztem, kit tisztjei a vár felrobbantásában megakadályoztak, deczember 7-én az átadásra vonatkozó szerződést aláírta, a társaság tartományi főnökét nyomban értesítették, hogy itt az idő a térítés munkájának megkezdésére. Pusztabonyák >) „Eger“ 1863. 145. 1.
