Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
12 Érsekujvári, Debreczeni, Nádor, Jordánszkt és Thewrewk kodeksz is, valamint sz. Krisztina élete. Mindezek fölemlítése részemről a hála müve, mert ép e körülménynek köszönhetjük régi nyelvemlékeink fölmaradását a századok azon vérzivatarai után, melyek a hegedősök világi költését irgalmatlanul elemésztették. Azért ismeri el oly nemes gyöngédséggel Beöthy Zsolt is: „A női gond, féltékenység és ügyesség őrizte meg régi vallásos irataink közöl majdnem a legnevezetesebbeket, melyek mintegy anyai őrszem alatt élték túl sok század zivatarait. Mikor a XVI. században, a török hatalom és garázdálkodás terjedésével, a szerzetes nők hazánk alsó vidékeiről Nagyszombatba vonultak, könyveiket legféltősebb kincseik gyanánt vitték magukkal és mentették meg.“ *) Ez okból nevezem hát én irodalmunk e karszakát kodeksz-kor- nak, és számítom 1526-ig, a következményeiben máig ki nem hevert borzasztó Mohácsi-vészig. Mohács után nagy lendületet vesz a magyar nyelv uralma s az irodalmi fejlődés; de koránt sem a protestantizmus miatt, legalább semmi esetre sem egyedül azért, mint Beöthy ék gondolják s protes- tans-korszaknak is nevezik e kort, — hanem a magyar nyelv uralkodóvá, diplomacziai nyelvvé, Moldvában, Havasalföldön s Lengyel- országban főúri divattá lesz azért, mert tiszta magyar fejedelmi udvarunk van keleti Magyarországban; irodalmi nyelvünket pedig fejleszti a sajtó, mely mostantól kezdve terjed el mindinkább. Míg ugyanis a kodeksz Írója saját vidékies nyelvét nem kénytelen levetkőzni, mert nem az egész nemzetnek, hanem csak valamely kolostor helyi jámbor lakóinak magánhasználatára ír: addig a nyomtatott könyv elterjed országul, olvassák Dunán, Tiszán innen s túl; az Írók sajtó utján egymással találkoznak, egymástól tanulnak; kénytelenek kilépni vidéki zugolyaikból, s igy észrevétlenül alakulni kezd az átalános irodalmi nyelv, sőt a szépirodalmi téren már a költői dikcziót látjuk BALASSi-nál kibontakozni, s megjelennek irodalmunk mezején nála a műalkotások, iLLOSVAY-nál hazai epikai tárgyak; mely szépirodalmi jelenségekhez aligha van közük akár a protestáns, akár egyéb vallási eszméknek, hacsak annyiban nem, hogy Balassiból virágénekeiért csaknem mártírt csináltak vallási okok miatt. — Méltán nevezhetjük tehát e korszakot sajtó-kornak, s számíthatjuk a Bécsi-békéig, 1606-ig, mivel e béke körülbelül összeesik a XVII. század elejével. Magát a XVII. századot egészen II. Ráiíóczy Ferencz fölkeléséig az irodalmi nyelv megalakulása korának mondhatjuk; Toldy első virágzásnak, Beöthy kát. visszahatás korának nevezi. — Ez időben *) A szépprózai elb. 11. 1.
