Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1892
Tartalomjegyzék
29 kai közvetetlenül nem érintkezhetvén többé naponkint, osztálylátogatásait és az ünnepi alkalmakat használta fel, hogy tapasztalatainak gazdag bányájából kincset érő jótanácscsal lássa el őket. Az iskolai rendtartás felolvasásakor tartott intelmei, vagy az évzáró ünnepeken olvasott beszédei a tartalmi gazdagság és az alaki szépség mintái voltak mindenkor. A klasszikusok emlőin nevekedvén fel, a kifejezés csinosságára és szabatosságára különös gondot fordított; a pongyolaságnak beszédben ép úgy, mint ruházatban ellensége volt. De a tanúlő-ifjúságnak nem csupán erkölcsi és tanulmányi fejlődését törekedett mennél jobban előmozdítani, hanem, a tanári testülettel egyetértve, kész örömmel ragadott meg minden eszközt, mely az ifjúság kedélyének finomítására és testi épségének fejlesztésére szolgálhatott. A főgymnasiumi énekkart hagyománykép vette át kitűnő zene- és énekkedvelő elődjétől, azért kiváló tárgya volt az gondoskodásának mindenkor; kitűnő szakértők kezére bízta vezetését és rajta volt, hogy, a tanár és tanulók érdeklődésének fokozására, a nagyobb iskolai ünnepeken egész misék előadásával s ezen kívül időnkint nagyobb szabású hangversenyekkel is bemutathassa haladását a szülő-közönség előtt. 8 mint a zenének maga is kitűnő ismerője és gyakorlója, zeneiskolát is rendeztetett be az intézetben, mikor a körülmények kedvezők voltak rá. Maga gyakran betegeskedvén, nagyon meg tudta becsülni az egészséget; azért nagy gondja volt a tanuló-ifjúság testi fejlődésének előmozdítására. Az egri gymnasium akkor is nyújtott már növendékeinek alkalmat a tornázásra, mikor a hazai középiskolák legtöbbje legfeljebb csak nevéről ismerte azt. T. i. Juhász Norbert igazgató sürgetésére a megyefőnök és Eger város polgármestere a zirci apáttal kezetfogva 1856-ban szereltették fel Egerben az első tornaiskolát. Ebben gyakorolták magokat a gymnasium növendékei 1862-ig a cisterci rendtől növendékei számának arányában fizetett díjért. 1862-ben alkalmas telekre találván az intézet védnöke, azon állította fel az intézet- nyári tornaiskoláját. Nem egyszer volt itt alkalma gyönyörködni a szülő-közönségnek a növendékség dísztornázásában, melyet gyakran a helybeli gyalogezred zenekarának játéka tett még érdekesebbé. Szvorényi az intézet tornaügyének fejlesztésében is nyomába lépett kitűnő elődjének, s neki is előkelő része van abban, hogy a cist. rend áldozat- készsége 1887-ben téli tornatermet építtetett az intézeti ifjúság testi fejlődésének előmozdítására. Nem feledte azt sem, hogy az intézet tanári testületé és a városi közönség közt való sűrűbb érintkezés legjobb eszköze a kölcsönös bizo- dalom gyarapodásának, azért örömmel ragadott meg erre minden kínálkozó alkalmat. Többi közt sokat fáradott a felnőttek oktatásának ügyében, melyet Pauler közoktatásügyi minister a hazai közművelődés terjesztésére 1870-ben országosan elrendelt. A szorosan gyakorlati
