Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
37 II. Attilius Regulus. E latin nyelvű, 3 felvonásos isk. dráma, úgy látszik, azonos az egyetemi könyvtár latin kéziratos azon drámájával, melynek eime „Attilius Regulus, 3 végzésben. Játszatott Gyöngyösön 1754.u A kezem ügyében levő példánynak két lapnyi praeludiuma van, melyben Alexander, Valentinus és Hireanus, római tanúlók, Medarsius paedagogus engedelme nélkül a Regulussal jövő carthagói követséget megnézni hazúlról megszöknek. Találkoznak a paedagogussal, ez engedetlenségük miatt megdorgálja őket, majd kérésükre megengedi, hogy a követséget végig nézhetik. 1) Attilius, a nagy Regulus fia, és Licinius néptribun, Attilius barátja, találkoznak. Beszédjükből Manlius consulnak Regulus iránt való ellenségeskedését értjük meg. Attilius szemére veti Manlius- nak Regulus iránt való ellenséges indulatát. Barceus carthagói fogoly, Hamilkar carthagói követ fia, Attiliust, jó barátját, értesíti atyjának, Regulusnak, megjövételéről. Másik fia Regulusnak, Pub' lius, elmondja, hogy miként látta atyját, mint rabot, megérkezni. Barceus, a hírre, hogy atyja, Hamilcar, is megjött, örömében fel akarja tárai baráti szivét, de Publius rosszat sejtve nem hallgatja meg. Barceus magánbeszédben fejezi ki örömét atyja hazaérkezése fölött. Az egész, nagy drámai erővel irt T-ik jelenetben Regulus a békekötés ellen beszél. ,.Hanc (békét), si adeo optat hostis, timet.“ A foglyok kicserélését is ellenzi. „Quid Romáé profuerit, si is redeat, qui infanda servitutis signa tergo impressa gerit ?“ Hamilkar fia, Barceus, és Regulus fiai aggódnak a jövendők felett. Regulus fiának, Publiusnak, a hazafiul kötelességekről beszél. A közös jót kell szem előtt tartani, mert a haza az egész, mi csak annak részei vagyunk. (Patria est totum, nos partes eins.) Manlius, a konzul, régi gyűlölködését feledve Regulussal barátságot köt. Attilius és Licinius törekvésükről, hogy Regulust a és órára ugyancsak oda is jelennek mind a ketten ; de Salamon csalárd s egyszersmind hálót is terét Lászlónak, hogj- azonnal fogságba ejthesse, ha a béke- ségnek elejbe adandó okain meg nem nyugszik. Megsajdítja a veszedelmet László és Salamont saját hálójába keríti, megfogja, Visegrádba küldi“. (L. A. játéknak sommáját). ') Csattanó« fordulattal tér a szerző az előjáték végén a darabra: „Séd ea venit legátus barbarae Cai-thaginis et. cum eo Regulus; recedite paulisper pueri et in silentio rém spectate“.
