Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

24

egyház ellen fordultak. A myst. dráma a zajos városi élet falai közül kivonult és csekélyebb jelentőséggel a nép között vonta meg magát, honnan a századok folyamán néha-néha életjelt is adott magáról. Tyrolban, Karinthiában még a jelen század közepén is felu- jult. *) Német nyelvű mysteriumot nálunk Pozsony vidékén Főréven a falusi nép 1853-ban játszott. Az előadás három külön darabból : I. Krisztus Urunk születése, 11. Adám és Éva, az úgynevezett paradicsomi játék és III. egy bohózatból állott, melyekben a népszínpad és a hagyományos német népköltészet emlékei maradtak fenn. E játékokat a játéktanitó, falusi földmives ember tanította be, „kinek családjában ezen játéktanítási foglalkozás, valamint a színjátékok kézirata, a jelmezek és öltönyök hagyományosan apáról fiúra szállnak“.2)

Hazánkban a fejlődésnek azon menetét, hogy a liturgiából mysterium-dráma, ebből népmysterium és iskola-dráma fejlődött, magyar nyelvi — népmysteriumi — sovány hagyományunkból és egyéb körülményekből igazoljuk. A kér. vallással megkaptuk a mysterium csíráját a liturgiát és vele együtt a külföldön meglevő liturgiái mysteriumot; ilyen a föntebb említett Pray-codex, legrégibb szertartásos könyvünk, húsvéti mysteriuma. Hogy myst. dráma nálunk „a magyarnak keleti komolysága“ és városi polgári elemének fejletlensége dacára is, — bár nagy mérveket — mint nyugaton — zaklatott politikai helyzetünkben nem öltött és nem is ölthetett, — kifejlődött, azt pár közmondás és adoma, egyes emlékezések, a protestánsok szemrehányásai és a hazánkban fennmaradt idegen nyelvű hagyományok kétségtelenné teszik.

Emlékeiket pár közmondás és adoma tartotta fenn ; „mint Molnár lettél, fcdig kövesdi Krisztus vagy; Lisztlopó; Kötve higyj a Komának. Magyarázatuk : hogy Kövesden a passió-játékok alkalmával Krisztust a molnár képviselvén, midőn sárral és pökéssel hányja a nép, mindent jó szívvel tűrt ; de mikor valaki lisztlopónak csúfolta, megfeledkezvén szerepéről, a keresztet eldobva utána iramodott." 3)

Telegdi Miklós ,,Ordinarium“-ában (1580. Nagyszombat.) is találunk némi nyomot a húsvéti körmenet leírásában. Mysterium drámánk létezését bizonyítja Csanády (Chanadinus) Albert XVI. századbeli (1515.) pálos művének emléke, mit a pálosoknak a magyar országos levéltár kincstári osztályában levő kéziratos rendi

') Az oberammergaui (Bajorország) fogadalmi (16(13. dögvész alkalmával tett fogadalom) passio-játékok újabb alakjukban szorosan a biblia nyomán haladó előadások. Minden t.iz évben ismétlődnek, melyekre a nézők tömege messze országokból seregük. — ’) Ipolyi Arnold: Mysteriumok maradványai hazánkban. Uj Magyar Muzeum. 1858. Vili. IX. 351. 1. — ’) U, o. 355. 1.