Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
130 pezí. A nemzet átadja hódolatát s fejére teszi a sz. koronát annak, akitől elvárja e pillanattól fogva, hogy a koronában foglalt birodalmat alkotmányával együtt fentartja, megőrzi s bárkivel szemben annak elismerő érvényt szerez. Ezután a király teljesité kötelességét, midőn az Isten szabad ege alatt esküvel fogadta épentartását és védelmét a korona mindama jogainak, melyek együttvéve az ország alkotmányát képezik- Honorius pápa levele arról értesít, hogy már II. András letette a koronázási esküt, s ennek megerősítésére kiadta a hitlevelet, mely az utolsó Árpád királytól, III. Andrástól kezdve törvénybe lön beeikkelyezve. Századok forgása alatt különböző uralkodó családok lépnek, a nemzet akaratából, sz. István trónjára, melyek közül az Anjou-ház világhatalommal övezi a sz. koronát; a nemzeti őserő diadaloszlopán a renaissence hervadhatatlan babérkoszorújával diszíté Hunyady Mátyás, a törökök másfélszázados hódoltságából pedig kiragadta a dicsőn uralkodó Habsburgház. Es a nemzet hogyan teljesítő a hosz- szu századok folyama alatt azt a kötelességet, mely reá, mint a sz. korona kiegészítő testére természetszerűleg és jogi'ag hárult?! Nyolc év híja még annak a 1)00 esztendőnek, méh’ idő alatt 52 királyt koronázott a nemzet, de soha egyetlen egy eset nem fordul elő, hogy sz. koronája, s koronás királya ellen fegyvert fogott volna. Voltak nehéz idők, midőn idegen elemek tolakodtak a sz. korona és-a nemzet közé, a kik a sz. korona tekintélyét jogai konfiskálásával vagy legalább csorbításával akarták elhomályosítani; hűtlenséget követett volna el a nemzet, ha az idegen elemek eltávolítására s a királyi felség összes jogai, — tehát az alkotmány teljes éjjségben való fentartására vagyonát, életét és vérét mindannyiszor kockára nem teszi. Megszégyenülve vonultak ilyenkor vissza az ármány s a viszály magjának elhintői, s a király és a nemzet közötti egyetértés a sz. korona tekintélyének csorbítatlan biztosításával, a régi bensőségében s melegségében állott ismét helyre. Nemzetünk egész történetét hívhatnám bizonyságul állításom erősítésére, de csak egyre utalok, —- Mária Terézia királynőnk uralkodására. III. Károly meghalt 1740-ben, még pedig azon megnyugvással, hogy a birodalmában szentesített s egész müveit európa által elfogadott leányági örökösödés — a „pragmatika sanetio", alapján leánya, Mária Terézia békében fogja ősei birodalmát az alattvalók megelégedésére kormányozni s majdan utódaira áthagyományozni. I)e alig hunyta le szemeit III. Károly, midőn Anglia és Oroszország kivételével egész Európa fegyvert fogott, hogy a Habsburgház birtokával azt tegyék, a mi később Lengyelországgal történt. A porosz elfoglalta Sziléziát, a bajor, a franciával egyesülve, felső