Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1890
Tartalomjegyzék
129 megvolt az. Legalább az ó-görögök s rómaiak tudományos virágzásának korában elterjedt s általában ismert baj volt a myopia; tehát már azon időkben, mikor a mai-féle iskolai túlterhelésről még szó sem lehetett. Közelebbről pedig, s különösen a XVI. század végéről, többrendü hiteles adatok is szólnak. Ezek szerint Olaszországban, hol ekkor a tudományok magas virágzásukban díszlének, több rövidlátó volt, mint egyebütt akárhol. Németországban, viszont, nagyon kevés még egész a következett XVII. század közepéig, midőn ott is mind sűrűbben kezdett mutatkozni, noha ez időtájt éppen a harmincéves háború dúlt a német földön, mely a tudományok művelésének s az ezzel járó szemrontásnak bizony nem éppen kedvezett. Jóval idább megint, századunk elején, egy francia orvos a kaby- 1 oknál jártában — noha ott a rövidlátóságnak kedvező nagy és kidüledt szemgolyókat majdnem általánosaknak látta — rövidlátókra nem akadt. Egy, Berlinben járt núbiai társaságot is megvizsgáltak az ottani szemorvosok; de a myopiának némi jelentkezését egyedül papjoknak szemében észlelték, a ki közöttük csak maga tudott olvasni és írni. Hasonló eredmény mutatkozék több más fél-barbár emberek szemeinek megvizsgálásánál. Többi közt 1879-ben, a hamburgi állatkertben magokat mutató lappok és patagonok közt rövidlátót találni éppen nem lehetett. De mindezeknél meglepőbb jelenség volt az, mikor 1812-ben, több mint 10,000 angol és irhoni katona szemvizsgálatánál egyetlen rövidlátót sem lelhettek közöttük. S általános lett ekkor a tapasztalás, mikép Európában Nagy-Britannia fiai vannak a legszabályosabban látó szemekkel megáldva. Ezekből és sok más kutatások hasonló eredményeiből már most német szomszédaink azt a következtetést szerették levonni, hogy mivel a rövidlátóság elhatalmazása a tudós-műveltséggel vagyis a szemeknek közeli tárgyakon, — könyvön, íráson, rajzon stb. foglalkoztatásával jár karöltve; s mivel éppen ennélfogva ma a legtöbb b r i 11 a Németországban szerepel: a tudós-műveltség élén Európában Németország áll . . . Ám legyen úgy, — noha bizony nem éppen minden brilla jelent testi rövidlátást . . . Sőt Írják, hogy Gőthe, — és éppen Gőthe, nagy ellenszenvvel volt a brillák viselése iránt; ámbár az is tudni való, mikép azon idők szerint még a brillák a kezdetleges, a nehézkes pápaszemek esetlen alakjával bírtak. Egyet mindenesetre felednek jó szomszédaink, azt, hogy a mint középkori műveltségének, s ezzel egyidejű myopiájának virágzása után Olaszország lehanyatlott, az sincsen kizárva, hogy előbb-utóbbb a magas műveltségű német népségek is csak úgy járnak. Egyébiránt e kizárólagos szerencsétlenségtől nincs mit rettegniük. Franciaországban, Eszak-Amerikában, sőt ma már Angliában, Londonban is éppen oly 17
