Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1889

Tartalomjegyzék

50

7. Szépírás. Heti 1 óra. A németirás jellemző sajátságai. A német kis és nagy betűk ütenyirása. — Tan. Mócs Szaniszló.

8. Tornáz ás. Heti 2 óra. Mint az I. osztályban. — Tan. Perger Ignác.

III. Osztály.

Osztályfőnök: TÖRÖK KONSTANT.

1. Vallástan. Heti 2 óra. Tárgy: a hit, parancsok s a malaszt eszközei. A katli. egyház történetének rövid vázlata. — Kk. Egri Nagykatekizmus. - A religio történetének rövid vázlata, világ kezdetétől korunkig. — Tan. Rázglia Balduin.

2. Magyar nyelv. Heti 3 óra. Rendszeres nyelvtan. Hang-, alak- és mondattan s a körmondatok rendszeres tárgyalása. A magyar verselés elemei. Olvasmányok, a) Prózaiak: Tatárjárás Magyarországon: Szalay L. Tavaszi reggel a hegyen; Alpesi élet, Curtmann; Hajótörés, Családi 1. u.; Az erdélyországi havasok lakói, Jósika M. n.; A természet intése. Krummacher ti.; A hosszú élet titka; Az öreg Tóbiás; Ismételt fogadás; Solon és Croesus; Intelmi szózat egy ifjúhoz ; Elme- és szivképzés; Mire int bennünket a csillagos ég ? Földemelkedések; lantosabb középkori találmányok. — b) Költőiek: Béla futása; A megfagyott gyermek; András és Béla; Szülőföldemen; Jámbor Bence; A tudós; Husvétkor; Templomban; Önmérséklés. Költemények szavalása. Kéthetenkint egy-egy iskolai dolgozat; számuk: 17; tárgyuk: az elméleti tanulmányok gyakorlati alkalmazása, költeményeknek prózában való leírása, — Kk. Szvorényi József: Olvasmányok, III. — Simonji Zsigmond: Magyar nyelvtan. — Tan. Török Konstant.

3. Német nyelv. Heti 4 óra. „Geschichten vom Herakles“ c. olvasmánynak I—XVI-ig terjedő szakaszai, a megfelelő magyar gyakorlatokkal. Prózai olvasmányok: 1) A kis séta. 2) A kunyhó télen. 3) A tél. 4) A buzakalászok. 5) A vak és a sánta. — Költői olvasmányok : 1.) Der Mutter Grab. 2) Die wandelnde Glocke 3.) Lied eines armen Mannes. — Ezek alapján az alaktan; a helyesírás és olvasás; a főnevek, a nevek neme, az erős és gyenge ejtegetés, a többes szám képzése; a melléknevek ragozása és fokozása ; a névmások; számnevek; a praepositiók; az igeragozás, az erős és gyenge hajlítású igék, a segédigék, módsegédigék, a személytelen és visszaható igék, a rendhagyó igék ragozása; a szóképzés, a mondatok gyakorlati megkülönböztetése; a szórend. — A szókincs bővítésére: szótanulás és beszéd- gyakorlatok az olvasmánynyal kapcsolatban. — Kéthetenkint isk. irás-