Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1887
Tartalomjegyzék
121 érzés hiánya, testi erőtlenség, élettelen mozgás és keveset mondó tekintet egyfelől, más oldalról azonban a lelki nyugottság, türelem, a cselekvésben való meggondoltság, békeszeretet stb. alkotják jellemző vonásait, melyek nagyobbrészt mind arra mutatnak, hogy sem testi, sem szellemi, sem akarat-erejével szemben nem igen lehetünk nagy követelésekkel. Valami nehezebb, vagy sok időbe telő feladat bizony visszariasztaná őt s önbizalmát ölné el; míg a csekélyebb fáradságokra ő is kész. A felaprózott s rövidebb-hosszabb pihenésekkel közbeszőtt foglalkoztatással az ő phlegmáját is be lehet a munka szerete- tébe vagy csak eltűrésébe vezetni. Többnyire csakis az ily ártatlan leszedésekkel lehet vele az oktatásban célt érni. Meglehet különben, poha ez ritkább eset, hogy a phlegmatikus gyermekese is gazdag képességekkel van megadományozva; de ez is csak egygyel több ok arra, hogy a nevelő-oktató bölcs számítással zsákmányolja ki a kész szellemi erőket, annyival inkább, mert a phlegmatikus, átalán véve is, a mit egyszer magyarán megtanult, nem könnyen felejti. Az ily gyermek testi és szellemi mozdulatlanságát nagyban támogatja érzéketlensége. Hiába hivatkozunk serkentésében haszonra, jutalomra, becsületre; az ilyenekre való ösztön nem tartozik érzéseinek körébe. Legfölebb valami, már talán valamikor előre ment büntetés említése mozdíthat egyet a vérén s akaratán. Hanem épen azért, hogy oly igen lassan mozdul a munkára s ennek folytában is gyakori pihenési időt kivan magának: e munkaszüneteit kell rövidekre szabnunk, s magokat, a pihenésre nyert pillanatokat is valami megfelelő, könnyebb foglalkoztatással összekötnünk. Fontos pedig, hogy mindezt korai szoktatás útján eszközöljük ; mivel épen ez az út az, melyen a legcélszerűbben vezethetni által a gyermeket az életre. Rossz nézet az, ha a gyermeknek komoly munkáját is játékká akarjuk változtatni. Az élet munka, — nem játék, és a polgári erény még kevesebbé az . . . X. Az ily hidegvérű gyermek nehézkes, nyúgott megjelenése már maga is hamar külön választja őt a fekete-vérű, búskomor gyermektől. És hát csakugyan megvolna ez a sötét lelki hangulat már a gyermekben is? Nincs különben, t. h,! Ha reá figyelnek és látni is akarnak, bizonyára magok a családok — bárha ritkábban is — fel fogják azt lelni kebelükben. Annál inkább mi, nyilvános nevelők, nö- vendékségünk tömegeiben. Figyeljünk csak jól, — és száz gyermek között nem ritkán szemünkbe fog tűnni négynek-ötnek, korához nem illő komolysága, borongós homloka, zsémbelődő kelletlenkedése; a kinek ajkain talán soha, vagy csak nagy ritkán láthatunk egy-egy hidegen átvonuló mosolyt ; s a kinek, végre — senki és semmi nem lévén kedvére — soha sincs jó napj a. 16
