Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
64 Az ő észleletei az ütemek mértékére nézve kifogástalanok, de nem ad hozzájuk egységes kulcsot és nem adja okát, hogy miért csak épen azokat az ütemeket tárgyalja, miért nem a többit is ? Igen helyesen járt el, de nem födte fel eljárása titkát. Vegyük tehát sorra az ő ütemeit. Egy szótagú ütem. Igen jól határozza meg, hogy ez mindig hosszú s csak fele az ütemnek, melyet pauza egészít ki; jól adta zenei kifejezését is I « ^ I Valóban nemcsak a zenében, hanem a rendes versmondásban is az ily magános szótag után szünet van, épen annyi hogy e félütemnyi taggal együtt egész ütemmé lesz. így van ez a magyar versben: Van neki | van neki | van neki | van £ | Selyem zsebken | elője stb. A magános van után annyi üresség van. mint a mennyi helyet a többi taktusokban a neki elfoglal: egy féltaktus. így van pl. a görög ritmusú pentameterben: | Nemzeti | nagyié- | tünk í | nagy teme- | tője Mo- | hács. f j S ha az ilyen versen marsol vagy táncol az ember, a magános szótagra is egy lépés jut, az utána levő szünetre is. Két szótagú ütem. Arany azt tanítja róla, hogy bárhova essék a sorban, elül, középre, vagy végűi, csak lépő vagy utótagja megrövidülvén, lejti lehet. A mértéke tehát mindig J vagy * S azt mondja, ez oly átalános szabály, nincs alóla kivétel. Nem mondja: mért; de nagyon természetes oka van. Ha két szótag tölt be egy taktust, egyikre félütem esik, s ez oly hosszú idő hogy csak természetesen hosszú szótag töltheti be minden erőszakos nyújtás nélkül. A második szótag azért lehet rövid (#v) mert az ütem (s rendszerint a sor) végén van, a hol a pauzák szoktak lenni, ezt is ilyenkor egy pauza egészíti ki. Az első tag nem lehet rövid, mert ütem közepén kellene pauzát alkalmazni, a mi a magyar verselésben és zenében szokatlan. Ezért nem lehet a kéttagú ütem mértéke 0S 0 vagy íme magyarázata, miért nem vette föl Arany még ezt a két mértéket is : uu vagy u — a kéttagúak közé s miért nem vehette föl. Mutattunk föntebb példát, mily fülsértőén hangzik az ilyen ütem. Három szótagú «Nmeinkről azt mondja, hogy a kettősek nyugalmas, mérsékelt jellemével szemben már ezek elevenné teszik a ritmust. Igen, mert az egész ütem húzamából kevesebb jut egy tagra, kimondásuk tehát szaporább, s azért e ritmus is aprózottabb, gyorsabb mondatokból áll. Felsorolja ezeket: Toborzó: o — *— “ 0 9. a Körösdi: u — u CT /, •» • 0.0 1 Ez a kettő egyre megy, csakis az ütemvégi pauza a kiilömbség, mint a kéttagúak közt: a 0 0 és J » közt. A mint ő mondja: egyenlő súlyúak.
