Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886
Tartalomjegyzék
16 A vers tehát első sorban és egyenest hangritmus, a beszéd zeneszerű hangzása. Mi az a ritmus ? E névvel nevezzük a szabályos mozgást akár a természetben, akár a művészetben; ritmus tehát a hullámmozgás, érverés, katoualépés, a malom zakatolása, tánc, zene, vers és a többi. A művészetek közül három mozdulatlanul a térben vesztegel: építés, szobrászat, képírás; csak három mozog: zene, mimika, költészet; mozgási szabályosság, ritmus tehát csak e háromban van és lehet. A mozgás persze időben történik s Aristoxenos, az ókor legkitűnőbb ritmikusa, eme bölcsészeti meghatározást adta a ritmusról: XQÓrar, időbeli rend, — ezt fogadta el nálunk Thewrewk is; a rend pedig egység a sokságban és sokság az egységben, a hol csak az időmozzanatok sokságában egységet érzünk, az mind ritmus, mint az említett példák is. — Ám ez a ritmusnak oly tág meghatározása, hogy az eszthetikának ennyire nincs szüksége. Azért Thewrewk is megkülönbözteti a természeti és művészeti ritmusokat, csupán a művészeti ritmus külön meghatározásával maradt adós. Pedig a széptan csak a művészeti ritmusokkal foglalkozhatik, s ezek épen abban különböznek amazoktól, hogy többek a puszta rendnél. Amazok örökké ugyanazon mozzanatot ismétlik, változatosság nélkül sorozván őket egymás mellé > és ez örökös egyformaság sem a kedélyt sem a fantáziát nem éleszti, ellenkezőleg fárasztja s unalomra és álmosságra hangolja, szóval a merő rend épen nem eszthetikai hatást ér el s nem „szép.“ A művészeti ritmus, a mely tetszik, szépnek tűnik fel, ellenkezőleg csoportokba fogja a mozzanatokat és e csoportokat egymás alá rendelve, belőlük megint kerekded csoportot készít (pl. a versszak, zenei periódus és egy táncképlet.) Szerkezetet épit belőlük, azért is a (művészeti) ritmus „időbeli szerkezet.“ Ugyanaz ez az időben, mi az épület szerkezete a térben. Meg van a két ellentétes oldala, a symmetria, arányos tagolódás, minden részletnek a pontos mértéke. Az épület szerkezete micsoda? Csupa geometriai ábrák, számokban kifejezhető méretekkel és arányokkal. Ugyanaz a ritmus is. Geometriai ábra, de az időben; ez is szabatosan felmérhető és pontos számadatokkal kifejezhető. Ezért mondjuk a versről is. hogy mathematikai bázisa van. A számtani viszonyok, bár nem elvont fogalmakként, de mint mértani képek állíttatnak szemléletünk elé s úgy lesznek képzeletünk tárgyai, s eszthetikai formák. Az emberi szellem két nyelven szólaltatja meg a maga ideáljait: a tér és az idő nyelvén. Minden művészete megvan kétféle kiadásban. Az épületet lefordítja zenére, a plasztika megmozdúl s mimikára válik és a festészet költészetté alakúi át. — Az épület mértani szerkezet- váza, és a zene ritmusa ugyanazon symmetrikus ösztönnek alkotásai, ott
