Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
7 Ehhez járul még a szem alkalmazkodása is, mi főképen abban áll, hogy ha a tárgy a szemlencsétől kelleténél nagyobb távolságban vagyon,' a pupilla ösztönszerüleg kitágul, hogy a tárgyról annál több sugár juthasson a szembe; ellenben, ha a tárgy kelleténél közelebb esik a szemhez, a pupilla összehuzódik, hogy a fölösleges sugarak szembehatolásának útját állja. Némelyek állítása szerint, a pupillán kívül, még a szaruhártya és a szemlencse is bírnak efféle alkalmazkodási képességgel, amennyiben a szükség szerint, vagy jobban összelapúlnak, vagy jobban kidomborodnak, hogy a beható sugarak épen kellő törést nyerjenek. Hogy a szaruhártya és a szemlencse csakugyan alkalmazkodnak-é a látáshoz? biztos kísérletek hiányában nem tudjuk határozottan. De a pupilla említett alkalmazkodását, nyiláskerületének csaknem szakadatlan kitágulását vagy összehúzódását a mindennapi tapasztalásból ismerjük. Ezért nem is lehet pontosan megállapítani a szem rendes normális láttávolát, vagyis azon távolságot, melyben az egészséges szem, kellő világosság mellett, minden alkalmazkodás nélkül a tárgyról tiszta látképet s határozott látóérzékletet nyer. Az ép szem normális láttávolát Huyghen 25, Buífon 45 cm-re becsüli, mig mások egész 30—40 méterre (?) teszik. A látszerészek a gyöngébb szemek láttávolát, alkalmas szemüvegek választása céljából, az úgynevezett látmérővel (optometer) szokták meghatározni. Saját szemünk láttávolát a legegyszerűbb módon, úgy mérhetjük meg, ha egy kártya-lapon egymás mellé szúrt két piczi nyíláson át valamely vékony tárgyat, példáúl egy tűt szemlélünk; s minthogy kezdetben a tű rendszerint kettőzve fog látszani, azt előre és hátra mindaddig igazítjuk, mig egy bizonyos pontra jutva, a tű egyszerűn fog szemünk előtt megjelenni. E pont jelöli a szem normális láttávolának határát. A szem alkalmazkodása azonban igen korlátozott. Tudniillik a szem közelében is van egy bizonyos pont, melyen innen, s a távolban szintén van egy pont, melyen túl a tárgy képe elhomályosul, elmosódik a szem előtt. Amaz a közelpont, ez a távolpont. Az egészséges szem közelpontja a szemtől mintegy 10—12 cm.- nyire esik. A távolpont azonban egyazon szemnél is igen változó, minthogy azt a tárgy nagysága, alakja, színe, a környezet és háttér milyensége, a világítás foka, s számos egyéb körülmények sokképen módosítják. A látás érzéklésének csökkenése, épen úgy mint a hallásé, a távolság arányában fokozatosan történik. Valamely tárgy tudniillik, melyet a szem bizonyos távolságra még minden részleteiben tisztán lát, a távolság növekedtével már csak élesebb vonásaiban, majd csupán uralkodó szinrajzában leszen szemlélhető, mig lassankint ez is elhomá-