Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1884
Tartalomjegyzék
95 nak, tanuló-eszközeinek tisztán tartásába gyakorolva, — ez maga is elég baj volna már. Jelent azonban valami mélyebben gyökerezőt is. Mert mire nézheti a tanintézetet, tanítóit s magát az a gyermek, ki porosán, pelyhesen, mosdatlan külsővel lép oda be ?. . V. A tisztaság egyik tényezője a ruházat, mely mégis mint a test védelme s tisztessége szerepel főképen. — A ruhát a szükség adta az emberre; a műveltség tisztességet, aztán pedig hiúságot is csinált belőle. . . A forró égöv alatt, csak tisztességből, igen kevés ruhát, a fagyos északon pedig, szükségből, igen is sokat vesz az ember magára, — itt is, ott is majd a hagyományos szokás, majd a hiúság félszegségeivel toldva még a szükségest vagy a tisztességest, gyakran az egészség rovására. Gondoljunk csak apáinknak kivül- belül prémes köntösére, kalpagja- és bárány-sapkájára, 5—6 singes nyakra valójára, ágyékszoritó szijjára, de kivált a ma is széltiben virágzó derékfűzőkre . . . Lám pedig azért adott a természet fejünkre takarót, hogy könnyű födelék mellett is ép úgy ne hüljön meg, mint a szabadon szoktatott arc, fűlek stb. Azért emelte ki a vállak közöl magasbra a nyakat, hogy vérvezető, nyelő, légző edényeivel, vastagra-pólyázás és szorítás nélkül, szabadon, szellősen maradjon. Gondoskodók továbbá arról is, hogy a legszebb arányokkal lássa el az emberi termetet, melynek tehát nem elnyomás, vagy pótlás általi meghamisításán, hanem mennél erőteljesebb kifejlesztésén kell a természettel együtt-munkálkodnunk. Fölértette s követte ezt a magas szellemű s Ízlésű görög nép, hol a tornázásban a harcra edződő férfiakkal versenyeztek a nők; s hol a jól megtermett testet nem csak az anyai hivatás első alapjának, hanem a női szépség és deliség fő vonásának is tekintették ... Az új műveltség már ma úgy akarja, hogy a nyomorék darázskarcsúság kedvéért a testnek épen fő életszervei, a tüdő, szív, máj, lép legyenek összeszoritás által helyükből kitolva; a lélekzés, vérkerengés, a gyomor és belek hullámzó mozgása elnyomva, s ily úton az Isten-adta épség s életerő a sáppadt, puffadtság, görcsök, ájuldozás, görvély, ászkor, nehézszagú lehelet stb. által helyettesítve s főiem észtve. . . így szorítja agyon nem egy anya majomszeretete az ép, erős gyermeket! „Ha az anyák tetszésére lenne hagyva, — mondja Locke — hogy mielőtt világra hozzák, úgy idomíthassák magzatjok külsejét, mint azt születése után alakítgatni s tatarozni szokták: nem születnék kevesebb nyomorék, mint a mennyi kezeik közt utóbb azzá lesz. . .“ Az öltözéknek, kivált a testfejlődés éveiben, sem szabására, sem anyagára nézve nem kellene rendeltetésétől távoznia, — hogy t. i. a test egészségét óvja, fejlődését támogassa, s a társadalmi józan igényeknek is megfeleljen. És mindjárt a pólyánál volna idején kezdeni, hogy a csecsemőnek mérsékelt melegben tartásánál s még gyönge
