Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883

Tartalomjegyzék

44 ‘ következtetések alapján. Az olasz számolási mód. Száztóli számolás. Viszonyok és arányiatok. Egyszerű hármasszabályhoz tartozó példák megfejtése, arányiatok segítségével. Kk. Szász Károly: Számitástan I. 6. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Stereometriai elemek: A sik. Az egyenesek és síkok absolut és relatív fekvése; lapszög és szögletek. A fontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m. hasáb, gúla, sza­bályos testek, henger, kúp és gömb. A testek összeillősége, symmet- riája, hasonlósága, felszínének és térfogatainak meghatározása. Testmin­ták készítése. Mértani sik-ékítmények rajzolásának folytatása a tanár táblarajza után. A távlattan és árnytan elemei. Sík-idomok, a testek és tárgyak egyszerű távlati rajzolása testminták után, a megvilágítás tekintetbe vételével. 7. Szépírás. Heti 1 óra. Mint az I. osztályban. »8. Tornázás. Heti 2 óra. Mint az I. oszályban. Itt, isztály. Osztályfőnök: Dr. BERGER MÁTÉ. 1. Vall ás tan. Heti 2 óra. Tárgy: A hit, parancsok, s a malaszt eszközei. Továbbá: a religió történetének vázlata. — Kk. Egri Nagy­katekizmus. — A religió történetének rövid vázlata, világ kezdetétől korunkig. 2. Magyar nyelv. Heti 3 óra. A nyelvtan rendszeres áttekin­tése: különösen a hang-, helyesírás- és szótan; a szórend; az egyszerű mondat és nemei; az összetett mondat és tagjainak viszonya és felosz­tása. A példákat összefüggő és ismeretes olvasmánybeli adatok szolgál­tatták. — A nemzeti versidom. — Olvasmányok: A tatárpusztitás Magyarországon. Az Olv. könyvben előforduló valamennyi költemény. — Kétheteukint irásb. dóig. Tárgya: az éppen tárgyalt olvasmány egyes részleteinek feldolgozása, vagy az elmélet illető állása szerint való vizsgálata. — Kk. Dr. Simonja Zs. Magyar nyelvtan. Szvorényi J. Olvasmányok III. 3. Német nyelv. Heti 3 óra. A helyes olvasás előbocsátásával „Geschichten vom Herakles“ c. olvasmányból I—IX. terjedő olvasmány a melléje csatolt fordítási gyakorlatokkal. — 1. A kis séta. 2. A kunyhó télen. Ezen olvasmányok és fordítási gyakorlatok alapján az alaktanból: a főnevek, melléknevek s névmások ragozása; a nevek neme s többesszámának képzése; a melléknevek fokozása; az igerago­zásnak gyakrabban előforduló alakjai; a szóképzés ; -- a mondattanból: a praepositiók; a mondatok gyakorlati megkülönböztetése; a szórend. Szótanulás az olvasmánynyal kapcsolatban. Kétheteukint megfelelő irásb. isk. dolgozat. — Kk. Hoffmann Mór: Német nyelvtan és olvasókönyv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom