Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1882
Tartalomjegyzék
5 A 22 éves Leibnitz és Boineburg ismeretsége 1666 őszén kezdődött, egy nyilvános ebéd alkalmával, Nürnbergben, hol Boineburg átutazott. — A következő, 1667-iki tavasszal követi Boineburgot Frankfurtba, s tanácsára a jogtudomány uj tanmódszeréről irt munkáját itt kinyomatá s a mainzi választó fejedelemnek ajánlá. — Az ajánlattal még azon évben Mainzba ment Leibnitz s iratát átnyujtá Schönborn János Fiilöp, választó-fejedelemnek. Röviden : Leibnitz Mainzban csakugyan alkalmazást nyert. Mainzi hivatalában Boineburggal együtt Németországnak az európai súlyegyen által föltételezett biztonságát lebegteti vala czélul szemei előtt. Ennek veszélyeztetéseit mérlegeli szorgosan, mely veszélyek éjszakkeletről Oroszország, keletről a törökség s nyugatról Francziaor- szág részéről fenyegetőztek. Az ezek elleni védelmi eszközökről kelle tehát gondoskodni. -E gondoskodás foglalja el őt teljesen : ebből ma- gyarázandók mainzi iratai. Az orosz veszély ellen hatalmas gát volt Lengyelország. 1669-ben nyílt itt alkalom intézkedni, mert az előbbi évben mondott le a koronáról János Kázmér, tehát királyválasztás ideje volt. — Leibnitz egy nagyszerű emlékiratban fejti ki erre vonatkozó nézeteit. — Bennünket azonban ez alkalommal inkább a másik két veszély elhárítására vonatkozó tevékenysége érdekel; lássuk tehát, hogyan foglalkozott Leibnitz a keleti kérdéssel. Mig Leibnitz az orosz veszély elhárításán fáradozék, addig nyugaton, franczia részről, nőttön nő a vész, hol t. i. XIV. Lajos, Mazarini halála után, átveszi a kormányt s Németország, illetőleg Hollandia ellen vonja ki fegyverét. — Más részt keleten a törökség is mind fenyegetőbben lép föl, s Németország hatalmas oszlopát, Ausztriát nemcsak képtelenné teszi a XIV. Lajos elleni akczióra, de sőt, ha sikerül megtörnie hatalmát, egyenesen Németország ellen tűzheti ki a félholdat.. . A kettős veszély elhárításának legtermészetesebb módja az lett volna, — mire különben Leibnitzet universalistikus fölfogásmódja is utalá — ha a két ellenfelet egymás ellen lehetett volna terelni; ha t. i. Francziaország a törököt támadta volna meg; igy egy csapással két legyet lehetett volna ütni. S e tekintetben Leibnitz éles pillantása azonnal Egyiptomra esett, a mohamedanismus erőforrására Európával szemben. — És hogy e gondolata sem puszta ötlet nem volt, sem Boineburg nem tekinthető egyedül sugalmazójául, kitűnik abból, hogy már az egyiptomi expedi- czióra vonatkozó emlékirata előtti, Németország biztonságát fejtegető emlékiratában is kifejezést ad e gondolatának, midőn azon kérdésre, hogyan védhetné meg magát Németország a franczia hóditásvágytól, azzal felel, hogy akként, ha e hóditásvágynak oly irányt lehetne adni, mely nem ellenkeznék Europa érdekével, sőt annak megfelelő lenne;