Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
X 6 méltek, azt elpusztították az idegen zsoldosok. Ezen körülménynek lehet tulajdonítani azon egykedvűséget, melylyel a végre valahára török ellen megkezdendő hadjáratra szóló felhívást fogadták. Ősi tűzhelyét senki sem hagyta oda szívesen, — bizonytalan levéli, nem fogják-e a zsoldosok távollétében házát kirabolni. Az 1664. sz. gotthardi győzelem kissé felvillanyozta a kedélyeket, eredményéül az ország sorsának javulását várták. Fájdalom! az ország reményében csalatkozott. A vasvári békét a magyarok megkérdezése nélkül a magyarok legnagyobb kárára kötötték meg. Az alkotmány nyílt megsértését látta ebben a nemzet s elégületlenségének nyomós szavakban adott kifejezést. „Száztizennyolc év óta létezik a király és nemzet közös akaratával alkotott, a királyoktól esküvel pecsételt s többször megújított törvény: hogy midőn akár békéről, akár fegyverszünetről kell határozni, a királyi felség a magyarok tanácsával éljen; maga Leopold is, midőn trónra emelték, hitlevelében egyebek közt azt is fogadta: hogy valahányszor Magyarország ügyeiről keilend határozni, azokban mindig a magyarok tanácsával fog határozni. És ha nem volna is ily törvény, mi igazságosabb, mint hogy jogaikról, szabadságukról, országukról s magukról nálok nélkül semmi se végeztessék? A béke alattomos megkötésében mindezt mellőzték. Legalább Újvárt kellett volna megvenni a külföld szívességéből annyira erősödött sereggel, hogy avval még Buda-várát is meglehet vala kisérleni. De igy Újvár, Nóg- rád, Nagyvárad a török kezében hagyatván, nincs már oly vidék az országban, mely a török rablásai s dulásainak kitéve nem volna. A béke, melylyel oly jeles várak, oly nagy területek elvesztek, nekünk egy szerencsétlen háborúnál is károsabb; az ellenségnek győzedelemnél is előnyösebb.“ 19) Ily szavakban nyert kifejezést a nemzet érzülete a Zrínyieknél, Wesselényi nádornál, az esztergomi érseknél és még sok másoknál, kik figyelmeztették a királyt esküjére, figyelmeztették az ország hangulatára, melyet ha le nem csillapít, a nemzet részéről alkotmánya érdekében, fegyverfogásra lehet elkészülve. Leopold elzárta magát magyar tanácsosai elől. A vasvári béke ellen, amint annak hire az országban elterjedt, a rendek azonnal tiltakoztak, mint olyan ellen, mely rólok — nélkülük rendelkezik. Az elkeseredés csak fokozódott akkor, midőn a béke, pontokat nem, mint azt a törvény meghatározza, országgyűlésen, hanem a főurak közül Bécsbe hivott kevesek előtt olvasták fel. Azon kihivó hang, melylyel a Bécsben megjelent főurakat fogadták, s a titkos sugdosások azon gondolatot keltették az országban, hogy a vasvári békének napvilágra jött pontjai csak egy részét képezik a I9) Korneli: Fragm. Hist. Hung. /
