Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
r 29 A forradalmat elfojtani, csirájában megakadályozni — tette kormánya második szakának feladatává. Ebből lehet megfejteni Magyarország azon meglepetését, mely a sz. szövetség után, a háború miatt elakadt alkotmányos élet folytatása helyett, II. József önkényes uralmát látta visszatérni. Midőn az országgyűlés mellőzésével adó és katonaszedés ügyében királyi biztosok jelentek meg a megyékben, az egész ország feljaj- dult, s ugyanazon kitartással, mint II. József alatt, minden törvényellenes rendeletnek ellenállni törekedett. A feliratok, melyekben a vármegyék a királyt esküjére figyelmeztették; a tiszteletteljes, de méltó- ságos hang, melylyel az ország annyi erőfeszítéseit nagyobb elismerésre méltónak festették, évek leforgása után megtették hatásukat: Ferenc király visszavonta törvénytelen rendeletéit, a királyi biztosokat megszüntette s 1825. év szept. 11. Pozsonyba országgyűlést hirdetett. Ezen országgyűléssel Magyarországon az alkotmányfejlődésnek ujkorszaka kezdődik. Ferenc koronázó hitleveléhez híven az ország valódi atyjaként jelenik meg, midőn bölcs tanácsok előrebocsátása mellett visszaadja a nemzetet önmagának, hogy alkotmányát megőrizve, a törvény- hozás terén az előrehaladott kor követelményeinek szavára is hallgasson. Igaz, nem mentek teljesedésbe mindazon remények, melyeket a nemzet ezen országgyűléshez kötött, mert az idő tartama visszás arányban áll az azon hozott törvényekkel; mindamellett el kell ösmernünk annak roppant fontosságát. „Ezen országgyűlés fő érdeme nem abban fekszik, mondja Horváth M. (25 év M. o. tört.) hogy sok jó törvényt eredményezett, mert ezek száma igen csekély; hanem abban, hogy a nemzeti jogokat s az alkotmányossság fő elveit bőségesen megvitatta, s azokat úgy a vitatkozások alatt, mint a király elé terjesztett feliratokban hatalmasan nyilvánuló alkotmányos érzelem által tán még inkább, mint e jogokra vonatkozó néhány uj törvény által, megszilárdította; ezen erélyes érzület nem ritkán viharos nyilatkozataival a kormányt kényuralmi szándékaiban megingatta, s meggyőzte, hogy a nemzet alkotmányos jogainak megcsonkítására hasztalan törekszik. De nem kisebb e gyűlés érdeme abban is, hogy mialatt a régi alkotmányos jogokat biztosította, a különféle kérdések hosszú heves megvitatása által az eszméket felderítvén, az ismereteket gyarapítván, sa közértelmiséget szélesbitvén: egyszersmind a hiányok érzetét is élénkítette s utat tört a jövendő reformokra.“ A reformeszmék befolyása alatt 1831. minden nehézség nélkül megtörtént V. Ferdinand koronázása. Az 1832-iki országgyűlés volt hivatva, hogy a már felhalmozódott s évtizedek óta tervben levő reformokat életbe léptesse. II. József szelleme, melyet korában megjelenési alakja miatt annyian félreismertek, most alkotmányos utón visszatérni látszott ez országgyűlésen. Fájdalom! a francia forradalom oly benyo
