Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881

r 29 A forradalmat elfojtani, csirájában megakadályozni — tette kormánya második szakának feladatává. Ebből lehet megfejteni Magyarország azon meglepetését, mely a sz. szövetség után, a háború miatt elakadt al­kotmányos élet folytatása helyett, II. József önkényes uralmát látta visszatérni. Midőn az országgyűlés mellőzésével adó és katonaszedés ügyében királyi biztosok jelentek meg a megyékben, az egész ország feljaj- dult, s ugyanazon kitartással, mint II. József alatt, minden törvényel­lenes rendeletnek ellenállni törekedett. A feliratok, melyekben a vár­megyék a királyt esküjére figyelmeztették; a tiszteletteljes, de méltó- ságos hang, melylyel az ország annyi erőfeszítéseit nagyobb elismerésre méltónak festették, évek leforgása után megtették hatásukat: Ferenc király visszavonta törvénytelen rendeletéit, a királyi biztosokat meg­szüntette s 1825. év szept. 11. Pozsonyba országgyűlést hirdetett. Ezen országgyűléssel Magyarországon az alkotmányfejlődésnek ujkorszaka kezdődik. Ferenc koronázó hitleveléhez híven az ország valódi atyja­ként jelenik meg, midőn bölcs tanácsok előrebocsátása mellett vissza­adja a nemzetet önmagának, hogy alkotmányát megőrizve, a törvény- hozás terén az előrehaladott kor követelményeinek szavára is hallgasson. Igaz, nem mentek teljesedésbe mindazon remények, melyeket a nemzet ezen országgyűléshez kötött, mert az idő tartama visszás arányban áll az azon hozott törvényekkel; mindamellett el kell ösmernünk annak rop­pant fontosságát. „Ezen országgyűlés fő érdeme nem abban fekszik, mondja Horváth M. (25 év M. o. tört.) hogy sok jó törvényt eredménye­zett, mert ezek száma igen csekély; hanem abban, hogy a nemzeti jo­gokat s az alkotmányossság fő elveit bőségesen megvitatta, s azokat úgy a vitatkozások alatt, mint a király elé terjesztett feliratokban ha­talmasan nyilvánuló alkotmányos érzelem által tán még inkább, mint e jogokra vonatkozó néhány uj törvény által, megszilárdította; ezen eré­lyes érzület nem ritkán viharos nyilatkozataival a kormányt kényuralmi szándékaiban megingatta, s meggyőzte, hogy a nemzet alkotmányos jo­gainak megcsonkítására hasztalan törekszik. De nem kisebb e gyűlés érdeme abban is, hogy mialatt a régi alkotmányos jogokat biztosította, a különféle kérdések hosszú heves megvitatása által az eszméket fel­derítvén, az ismereteket gyarapítván, sa közértelmiséget szélesbitvén: egyszersmind a hiányok érzetét is élénkítette s utat tört a jövendő reformokra.“ A reformeszmék befolyása alatt 1831. minden nehézség nélkül megtörtént V. Ferdinand koronázása. Az 1832-iki országgyűlés volt hi­vatva, hogy a már felhalmozódott s évtizedek óta tervben levő refor­mokat életbe léptesse. II. József szelleme, melyet korában megjelenési alakja miatt annyian félreismertek, most alkotmányos utón visszatérni látszott ez országgyűlésen. Fájdalom! a francia forradalom oly benyo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom