Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
I 24 Intézkedései, melyeket a nyugdijak szabályozásával megkezdett, sok jót s üdvösét tartalmaznak magukban; célt azonban egyikkel'sem ért József, mert úgy vallási, mint politikai reformintézményeit a kedélyek előkészítése nélkül, az alkotmányos tényezők mellőzésével időközönként léptette életbe. A koronázásról való mély hallgatás aggodalommal tölté el az országot; az egyházi ügyekben 1781-től kezdve kiadott rendeletéi pedig előkészítők a katolikusokat s protestánsokat azon bámulatos ellenállásra, melyet a sz. koronának 1784. történt Bécsbe vitele után kiadott állami reform intézkedéseivel egész az elkeseredésig fokozott. Bármennyire dicsérjük is Józsefet felvilágosodott szelleméért, az egyházi ügyekben kiadott némely rendeletéit illetőleg, ki igazságos akar lenni, be kell vallania, hogy ugyanazon jogtalanságot követte el ezen téren, a milyeket. az állam politikai ügyeiben gyakorolt. A püspökök megtagadták József egyházi ügyekre vonatkozó rendeletéinek kihirdetését, s annak nem engedelmeskedtek; ugyanezt tették a megyék s törvényhatóságok is a német nyelv ügyében kiadott parancsával, megkezdett politikai intézkedéseivel szemben. A történelem a legnagyobb elismeréssel fog József intézkedéseiről mindig nyilatkozni, mint egy nagy szellemű embernek, korát megelőző eszméiről; nagy hibája volt, hogy nem vette figyelembe az alattvalókat, kiket akaratuk ellenére boldogítani akart oly intézménynyel, melyet nem értettek, s mely századokon át birt történelmi jogaikat egy tollvonással megszüntette. A római birodalom alkotmányfejlődése örökre mintaképe marad az államoknak azon oldalról, mely jövőjüket egyedül biztosíthatja, t. i. a törvények a nép gyakorlati szükségletéből mentendők mindig, s kell, hogy azok a jog megtestesülései legyenek. József sem az egyiket nem vette tekintetbe, sem a másikat nem használta zsinórmértékül, minek természetes következménye, — a visszahatás el nem maradhatott, mely József birodalmát a feloszlással fenyegette. Miután Belgium 1787. II. József újításai ellen fegyvert fogott s később az Ausztriától való elszakadást kimondotta: József minden újításait Belgiumra nézve 1789. nov. 25. ünnepélyesen visszavonta. E példa bátorítólag hatott Magyarországra ; több megye önhatalmúlag eltörült minden újítást, mások hasonlóra készültek, — nem titokban, hanem nyilvánosan, feliratokban tudatván Józseffel a megtörténteket s a történendőket. József nagynak tüntette ki magát a korát megelőző újításokban, hasonlónak mutatta magát élete utolsó pillanatában, midőn alattvalói boldogságát célzó összes újításait, — hármat kivéve: az u. n. türelmi rendeletet, a lelkészségek szabályozását s a jobbágyokat illető intézkedését — 1790. jan. 28. kiadott rendeletével megsemmisítette s az 1780. status quo-t visszaállította. Alattvalói teljes megnyugtatását, lecsen-
