Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
22rásáról, mely Magyarországot a többi örökös tartományok kormánygépezetébe akarta bevonni, ő sem birt teljesen lemondani. M. Terézia eljárása annál veszedelmesebb volt, minél behizelgőbb volt a modor, melyet céljai elérésére használt. A koronázási hitlevél biztosította ugyan Magyarország számára az alkotmányt, de e biztosíték, jóllehet a nemzet ellenséges indulattal a királynő részéről nem találkozott, papiros biztosítéknak bizonyult, mely mellett az országgyűlések szüneteltek s a főurak elnémetesedése szabadon folyt. Az 1764—65. országgyűlés, melyen M. Terézia a háborús idők alatt eladósodott állam költségei fedezésére az adó felemelését kívánta, — forduló pontot idézett elő a királynő kormányában. Az országgyűlés hevesen tiltakozott a jobbágyság terhe növelése ellen; de a kor követelményei értelmében a nemesség megfeledkezett annak egy része magára vállalásáról. A királynő mindenre kiterjedő figyelme korán észrevette az aránytalanságot, mely a kiváltságos s a terhet viselő osztály közt fenáll, s mert erősebb volt a nemesi osztálynál a kiváltságaihoz való ragaszkodás, mint az említett osztály nevéhez illő cselekvéshez: 1765. a királynő feloszlatta az országgyűlést, el lévén határozva, hogy a rendek akarata ellenére is könnyíteni fog azon osztály sorsán, mely eddig csak az ország terhét viselte, de javát mennél kisebb mérvben élvezhette. így jött létre országgyűlésen kívül 1766. az úrbéri rend, mely a jobbágyok sorsán tetemesen könnyített. t7) Mária Terézia híven koronázó hitleveléhez visszacsatolta az országhoz a temesi bánságot; az oszág kiegészítő részének nyilatkoztatta s visszaadta Fiúmét, melyet szabad tengeri kereskedő városnak, Trieszttel egyrangunak nyilvánított; M. Terézia alatt került vissza a XVI. szepesi város is. Amily örvendetes volt az országra nézve területi integritásának helyreállítása, ép oly érzékenyen hatott reá azon viszony szomorú következménye, melybe Magyarország kereskedelmi szempontból az osztrák vámrendszer következtében az örökös tartományokkal s külfölddel jött. Maga M. Terézia belátta a fenálló vámrendszer Magyarországra vonatkozó pusztító hatását; a jószándék azonban, melylyel a királynő az egész ügyet 1775. az udvari kamarához s a bankválasztmányhoz áttette, csak jószándék maradt, s mellette az ország az anyagi elszegényedés utolsó stádiumába jutott. i8) Leopold alkotmány- sértő kormánya, mert nyíltan, leplezetlenül történt minden, nem mutat fel oly eredményt a birodalmi kormányzat centralizálása terén, mint M. Terézia sok üdvösét, tartalmazó 40 éves behízelgő uralkodása. Ritka szerencse Magyarországra nézve, hogy 1765. óta, mikor az iT) L. Horváth M. i. m. VII. 383. s köv. 1. iS) Horváth M. Kisebb munkái III. 157-180. 11.
