Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
15 dicsérőleg emlékszik meg a liorvátok hűségéről; időelőttinek, de nem fölöslegesnek Ítéli a trónörökösödés nőágra való kiterjesztését: időelőt- tinek, mert még fiutódja is lehet ő felségének; nem fölöslegesnek, mert beláthatatlan zavaroknak veszi elejét. Miután az eljárási mód megjelölése mellett okadatolva kifejtették a tanácsosok, hogy mennyire alkalmas most az idő e nagyfontosságu tárgynak a magyarokkal való elfogadtatására: király ő felségére bízták, hogy döntse el: váljon „ante vagy post coronationem“ akarja-e azt az országgyűlés elé terjeszteni. Mint az 1712. koronázási hitlevélben fentebb láttuk, a nőág örökösödéséről egy szó sincs; mi több, Károly május 20. a koronázás alkalmával, örökösödését illetőleg a nőág kizárására esküdött. Magyarország rendei értesültek a horvátok részéről a király elé terjesztett indítványról; legkevésbbé sem zavarta az a rendek nyugalmát : el voltak határozva, hogy ha a király azt eléjök terjeszti, a horvátok kezdeményezését figyelembe sem véve, a tárgy fontosságához képest az ország érdekeit szem elől nem fogják téveszteni. Sokkal jobban érezte az ország a visszás kormányzat és szakadatlan háborúk terhét és nyomorát, semhogy a nőág örökösödését, nagylelkűséget játszva, viszonengedmény nélkül elfogadhatta volna. Koronázása után Károly, Eszterházy nádor vezérlete alatt, magyar tanácsosait összegyűjtő s eléjök terjesztő az ügyet: adjanak véleményt, mi történjék a trón betöltésével akkor, ha fiú nélkül találna elhalni. A nőörökösödést, mint látjuk, Károly nem terjesztő egyenesen magyar tanácsosai elé; de ezek rögtön felismerték a király valódi szándékát s megakarván kímélni az országot egy bekövetkezhető trónüresedés veszélyeitől, kérik a királyt, terjeszsze a nőág örökösödését országgyűlés elé. Mig egyrészről a magyar tanácsosok maguk ajánlják a királynak az örökösödés szabályozását, másrészről nem mulaszthatták el, hogy őszintén fel ne tárják előtte azon feltételeket, melyek nélkül Magyar- ország a nőág örökösödését elfogadni nem hajlandó. A feltételek 3B) visszariasztották Károlyt a nőörökösödésnek országgyűlés elé vitelétől; mert a magyar tanácsosok által ajánlott alakban kizárta volna az Károlynak jövőben születendő leánygyermekét. A király hallani sem akart ez iniuriáról s minthogy ragályos betegség ütött ki, a szeptember 28. feloszlott országgyűlés hivatalosan egy szóval sem értesült a pragmatica sanctioról. Egy évre ez események után, 1713. apr. 19. Károly megváltoztatta a Leopold és József között létrejött családi szerződést, mely azok leányainak biztosította az örökösödést a család férfiágának kihalása után. E változás oly értelemben történt, hogy első sorban Károly leányai, ezek után Leopold és József leányai örököljék az őket megillető trónt. 35 35) L. Horváth M. i. m. VII, 27. s köv. 1.
