Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880

44 — Feralia. v. 558—570. — Palladium. Fast. VI. v. 419—454. fordí­tása, alaki és tárgyi megbeszélése; egyes darabok beemlézése. A pro- sodia, hexameter és pentameter gyakorlati ismertetése. Hetenkint Írás­beli iskolai dolgozat, melyeknek anyagát részben az olvasmányból szer­kezteit részletek latinra, részben az eredeti szöveg magyarra fordítása képezte. Kk. Bartal-Malmosi: Gyakorló-könyv, Olvasó-könyv, s Latin mondattan. Történelem. Heti 3 óra. Az ó-kor története, különösen a gö­rög és római történet, ez utóbbi a császárság megalapításáig a szük­séges földabroszok használata mellett. Különös figyelem volt az egyes népek műveltségi fejlődésének feltüntetésére, felvirágzása és hanyatlása okaira. — Kk. Vaszary Kolos: Ó-kor, I. köt. 6. Természetrajz. Heti 3 óra. Ásvány- és kőzettan, vala­mint a geológia elemei. Ásványtan: Vegytani előismeretek. Az ásvány külső tulajdonságai. A chemiai összetételre alapított főosztályok ismer­tetése s ezekből az ásványrendszer megalapítása fővonásokban. Kőzet­tan : egyszerű kőzeteknek felsorolása az ásványtanból; az összetett kő­zeteknek néhány általánosan elterjedt faja. Földtan: földünk idősza­kai. — Kk. Kriesch János: A természetrajz vezérfonala. Ásványtan és földtan. 7. Mennyiségtan. Heti 3 óra. Algebrai előismeretek. Össze­adás, kivonás algebrai egész számokkal. Sokszorozás egész számok­kal ; különös tekintettel a kéttagúak összegének és különbségének szo- rozatára, továbbá a kéttagúak négyzetének és köbének képzésére. Osz­tás egész számokkal, kiterjeszkedve a geometriai haladványok képle­tére. Ugyané négy alapművelet algebrai tört mennyiségekkel. Első fokú egyismeretlenü egyenletek, kapcsolatban az arányok tanával. — Kk. Mocnik-Arenstein: Betűszámtan. 8. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Constructiv planimetria. Egye­nes vonalú idomok. Összeillőségi, symmetriai és hasonlósági tételek; a terület-meghatározás, különösen a területek átalakítása. A görbe vo­nalú idomok körül a körtan kibővítése és a kortanból folyó legfonto­sabb constructiv feladatok. A mértan alkalmazása a rajzolás és felmé­réseknél, u. m. az idomok másolata, a térkép-rajzolás. Folytatólag ékít­mények rajzolása, a máander, összetettebb alakzataiban, a mór sza- lagdisz és az arab sikdiszitmények néhány egyszerűbb rendszere. A gót rozetták különböző alakjai; az egyenes vonalok és körök sokféle com­bination Az ékitményes domború minták rajzolása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom