Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880
41 II. Osztály. Osztályfőnök: KÁPOSZTÁSSY JUSZTINIÁN. 1. Vallástan. Heti 2 óra. A kér. igazság; az isteni kegyelem eszközei; a szentségek; imák. üj szövetségi sz. történetek. Palesztina fóldrajra. Kk. mint az I. oszt. 2. Magyar nyelv. Heti 5 óra. Az alaktan rendszeres elis- métlése után az állapothatározók, az összetett, mellé- és alárendelt mondatok, a szokásos mondat-rövidítések, körmondatok. — A fölvett olvasmányoknak szabadon való elbeszélésén kívül szavalásra fölvétettek: „Gyermekpálya,“ „Mátyás a szántó,“ „Tavaszkor,“ „Tavaszi hajnalkor,“ „A gyermek álmai,“ „Ki volt nagyobb ?“ stb. darabok. — Két heten- kint isk. dolgozat a végzettek begyakorlására. — Kk. Simonyi: Magyar nyelvtan II. R. és Szvorényi: Olvasmányok II. R. 3. Latin nyelv. Heti 7 óra. Olvasmányul: Róma története folytatólagosan a királyság eltörléséig. I—XXXVIII. és 1—24 dbok elemző olvasása közben az alaktan rendszeres ismétlése és befejezése; a szóképzés ismertetése szócsoportok alapján. — Hetenkint a feldolgozott anyag köréből merített isk. gyakorlat. — Kk. Bartal-Malmosi: Latin alaktan. És, ugyanazon szerzőktől: Latin gyakorlókönyv. 4. F ö 1 d r a j z. Heti 2 óra. Ausztria részletes leírása — a tanév három első havában; a többi Európa földirata. Megfelelő földképek rajzolása. — Kk. Visontay: Egyetemes földirat: I. Európa. — Dr. Lange- Cherven: Új isk. atlasz. 5. Természetrajz. Heti 2 óra. A növények szemléltető leírása. A növények részeinek ismertetése. A növények csoportosítása. Kk. Kriesch János: Növényország. 6. Számtan. Heti 4 óra. Számolási rövidítések; számtani műveletek korlátolt pontossággal; svéd próba. Az arányosság fogalmának fejtegetése; egyszerű hármasszabály; az olasz számolásmód; viszonyok és arányok; időszámítás; százalék. — Kk. Szász Károly: Számitástan. I. 7. Rajzoló mértan. Heti 3 óra. Stereometriai elemek: A sik. Az egyenesek és sikok absolut és relativ fekvése; lapszög és szögletek. A fontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m. hasáb, gúla, szabályos testek, henger, kúp és gömb. A testek összeillősége, sym- metriája, hasonlósága, felszínének és térfogatainak meghatározása. Testminták készítése. Mértani sikékitmények rajzolásának folytatása a tanár tábla-rajza után. A távlattan és árnytan elemei. Síkidomok, a testek és tárgyak egyszerű távlati rajzolása, testminták után, a megvilágítás tekintetbe vételével. 6
