Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
.» . ' ■* sabb mód leend a derítésre; mert a vegytani mód menetét és következményeit nem áll mindig hatalmunkban kormányozni. Ha a bor természetes állapotát elveszti, és csak az említett betegségekbe esik, egyet-mást találomra gyanitólag a gyógyszerekről is megemli- tettem valamit. De ha az ide vágó értekezéseket végig olvasgatjuk is, zöld ágra aligha vergődünk; hisz nézzük csak a gyógyszerek lajstromának főbb pontjait: pirított dió, venyige-hamu, tej, sárgarépa, baraczkmag, zsálya, timsó, kénsav stb. Bajos elhinni, hogy a rósz kezelés szülte bor bajait ily szerekkel el lehetne távolítani. Az lehetséges, hogy a bor nyavalyáját eltakarjuk, de ily gyógyszerekkel új betegségek magvát hintjük; s az talán a legbizonyosabb, hogy a borvevőt csaljuk meg. Ha romlott, vagy romlásnak indult borból csak egy cseppet nagyitón vizsgálunk, sajátos erj- anyagokat találunk, és ezen ellenséggel igen nehéz a küzdelem. Ha mégis lehetséges, egy biztos gyökeres mód van ezen láthatatlan sereg elpusztítása ellen, — és ez nem a kedvelt kénezés, hanem 60—65. 0. fokú hő. Újabb időkben ezt állítják egyhangúlag. „Tagadhatatlan, hogy valamennyi melegített bor az eredetivel ö s z- szehaso nlitva, szag, íz és érettség tekintetében tetemesen nemesbedet t.“ (Y. ö. A bor vegytana Tuba L. 101—111.). Világos példa reá Francziaország, melynek melegített bora beutazza az egész világot. Társulatok alakulnak és hordozható bormelegitő üsttel vidékről vidékre vándorolnak s a legjobb sikerrel működnek. Ha mégis azon kérdést vetik föl: mi a sok bor-nyavalyának oka? Pasteur, a hires franczia vegyész, itt is fóllebbenté a fátyolt, s szerinte a különféle bor-betegségeket legtöbbnyire gombamagvak, csirmagvak okozzák. Ezen betegségek tehát vegytünetek, mint a sejtek önkénytes felbomlása. Fehérnye, borkő, csersav stb. anyagok tehát igen könnyen penészesednek. Tisztaság és ismét tisztaság a leghathatósabb gyógyszer. Tisztaság, szellőztetés a pinczében, tisztaság a hordók kezelésénél, tisztaság, pontosság a hordók feltöltésénél; — ha ezen műtéteket elhanyagoljuk, a hordó sok kénezésével sem érünk czélt, mert egy lat kénből, midőn az elég, két lat kénecssav származik, ezt pedig a viz, úgy, mint a bor, mohón képes magába színi. De azért nem kell visszariadni; nem akarom magamat úgy éltetni, mintha hadat izentem volna minden kénezésnek ; sőt módjával ké- nezzük magát a pinczét is, égessünk el benne néhány kén-szeletet; inkább kénezziik a pinczéket és az üres hordókat, mint a kimosott hordót, melyben a must forrni fog, mert a kéngőz a rendes forrást gátolja. Ha a pinczéket kénezni fogjuk, nem lesz annyi eczetes bor, mint most van. Végre említés nélkül nem hagyhatom a szőlő-ipart, ennek fontosságát a közgazdászat és egyesekre nézve: hányféleképen értékesíthető a szőlő ? A nyers szőlő-kereskedés; az aszalt szőlő; a must-lekvár és csemegék; a törköly-eczet; a szőlő-pótkávé. (V. ö. „Borászatunk reformjai“. Gyürky A. 106-121.).
