Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
21 betegség alapja főkép a növény-nyák képződése, valószínűleg a bor czuk- rából, ámbár az alkoholnak és borkősavnak is része lehet abban. Mintegy új neme az erjedésnek, mely a bort valamivel magasabb hőmérsék mellett támadja meg. Nevezetesen az édes és csersavban szegény borok szenvednek ezen betegségben, s azért talán a csersav, vagy borkő hozzáadása lenne a legfontosabb szer ezen baj eltávolítására. Vörös borok, kivált a fiatalabbak, még más betegségnek is ki vannak téve, melyet megfordulásnak neveznek, s mely eredetét a borkősav nemi felbomlásából veszi. A borkősav rejtélyes felbomlása szénsavvá és vizzé az, a mi itt végbe megy. A lég együtthatása kell még csak hozzá s mindig alól kezdődik a hordóban, tehát nyilván még a hordó fenekén található erj-alkatrészekből indul ki. A borkőnek szénsavas haméleggé való alakulásán veszi tehát kezdetét s ez a festanyagnak átalakulása és a csersavnak, mint a bor illatát feltételező zsirsavas összeköttetések felbomlása által teszi magát legelőbb is észrevehetővé. A bor szine sötét, barnás, ize fás, keltemetlen lesz. Az alkohol benne még változatlan s a megfordult bor pálinkafőzésre még jól használható. De a nyavalya lassankint tovább terjed, maga az alkohol végre eczetbe megy át s rothadó erjedés áll be, mely magát kellemetlen szagu szeszei által ismerteti meg. Csak kezdetben lehet ezen betegség tovább terjedését megakadályozni, és akkor a kénsav és timsó leghathatósabb ellenszerekül ajánlhatók, ha ezen szerek más bajoknak nem lesznek okozói vagy főleg egészségi szempontból nem kárhoztatandók. A legritkább betegségek egyikébe a burgundi borok szoktak esni. Ez a bor megkeserüsödésében jelentkezik, s kezdetét, mintha új erjedés állna be, gazdag szénsav fejlődés kiséri. Oka valószinüleg a lángolajuk (Fusel- öhlen) némi képződésében fekszik, fehérnye-anyagok befolyása alatt, s elhárítása csak az utóbbiak eltávolítása, vagy fiatal bor hozzávegyitése által eszközölhető, mely a langolajokra szétbontólag látszik hatni. Bármily homályos is még mindig ezen betegségek lényege, valamivel csak mégis jobban állunk azokat illetőleg, mint az emberi szervezet betegségeire nézve, minthogy amazoknak legalább első okát ismerjük. Itt az erjedésből a borban hátramaradt fehérnye-anyagok elhárítása által veszik elejét. Már a régi görögök ismerték ezen tanácsot, s igyekeztek rendkívül czukor- és alkoholdús, de egyszersmind zavaros és azért könnyen változó boraikat theer és szurok hozzáadása által megóvni, melyek széndús tartalma és kreosotos olajai kétségkívül alkalmasak minden vegybomlást megakadályozni. Ez a szokás Görögországban egész a mai napig fennáll s az új görög borok a megóvást inkább szükségelik, mint valaha. De ezek- • nek romlásra való hajlamuk közönségesen többé nem erejűkben, hanem gyöngeségökben rejlik. Sokszor oly csekély alkohol tartalommal bírnak, hogy még eczetkészitésre sem alkalmasak. Ez a szurokkal való vegyítés mindenesetre épen nem ajánlásra méltó óvszer, mert a boroknak oly sa
