Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879

17 (V. ö. Az elméleti és tapasztalati természettan alaprajza. Sehirkhuber Mó­ricz. 48—51. lap.) Minthogy ezen czikk folyamában említést tettem a bor-forrás alkal­mával a pinczókben kifejlődő, fojtó légnemű testről, melyet a tudomány szénsavnak nevez, — ez az, mely annyiszor idézett már elő gyászos kö­vetkezményeket, ez az, melynek annyi emberélet esett áldozatúl. Miután vá­rosunk, vidékünk szoros értelemben gazdag bortermelő, ismerjük meg job­ban ezen veszélyes vendéget; újat nem tudok ugyan róla mondani, de a sok ismétlés talán mégis hasznot hoz egyiknek-másiknak. A tudomány lassan átszivárog az alsóbb osztály rétegein is, és főleg szőlő-munkásaink, kapásaink kezdenének a sok beszédnek hitelt adni; mert tagadhatatlan, hogy szép a tanítás, de nehéz feladat a meggyökeredzett szokásokkal, elő­ítéletekkel, azon elkoptatott szólammal „apám is ezt tette, igy járt el“ szembe szállni. Az ifjúkorban főleg az iskola ennek a helye, ott kell a szebb jövőnek gyökeret verni; azért méltán felkiálthatunk: „Népnevelés jöjjön a te országod;“ de úgy, hogy ezen szó : „Népnevelést sürgetsz, nincs róla tiszta fogalmad“ — ránk ne legyen alkalmazható. A szénsav tehát igen fojtó, mérges légnemű test; ismerjük meg ezt közelebbről nehány pontban. 1) Súlyosabb mint a körlég; azért kifejlődés alkalmával a pinczékben a mélyebb helyeket foglalja el először, és igy előadhatja magát azon eset, hogy a felnőtt, magasabb termetű em­berek, hatását alig érzik; de ha alacsony termetűek, főleg gyermekek van­nak ott, szédülést vagy kábulást éreznek, sőt el is ájulhatnak; mi meg­történhetik az ott őgyelgő kutyákkal is. Talán a Nápoly vidékén levő „kutya-barlang“ is, hol sok szénsav fejlődik ki, onnét vette nevét, hogy sok szaglálódó kutya ott hagyta már fogát. Jáva szigetén pedig az u. n. „halál-völgy“ van, talán itt is a természet titkos működése által nagy mérvben kifejlődő szénsav miatt, sok ember találta utolsó ..óráját, szive utolsó lüktetését. — 2) Az égő testek a szénsavban elal­szanak. Ezt egyszerű kísérlettel a szobában is meg lehet mutatni. A meszes kövek, tehát a márvány, kréta stb. tele vannak szénsavval; törjük ezeket porrá, egy pár marokkal tegyünk üvegbe, ezt parafa dugóval — mely­nek közepe át legyen fúrva és vékony üveg-csővel ellátva — elzárjuk, mi­után az üvegben levő meszes porra savat, pl. sósavat, vagy ennek hiányá­ban erős boreczetet öntünk, — a pezsgés azonnal kezdetét veszi, a ki­fejlődő lég kitódul az üvegcsőn, az odatartott égő gyertyát, vagy gyufát azonnal eloltja. A pezsgő-por is eléggé bebizonyítja mindezt, mert az it­teni pezsgés sem egyéb kifejlődő szénsavnál. Mi tehát ezek gyakorlati al­kalmazása? Tüstént megmondom. Ha félünk a pinczébe már lemenni, mert tele van gázzal, hosszabb póznán égő gyertyát kell benyújtani; ha ez pislog és elalszik, ez a pinczében levő nagyobb mennyiségű szénsavra mu­tat. Ily esetekben: a) a mennyire lehetséges, tartsuk nyitva a pincze aj­taját és minden szelelőjét, hogy üde lég tudjon behatolni; b) a pincze

Next

/
Oldalképek
Tartalom