Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

újon képzett málladékait. Kiszámiták, hogy ily módon 6 millió éy alatt egész Skótország felülete 1000 lábnyival fogyna, s hogy a Duna egész Magyarország felületét minden 6846 évben egy lábnyival mosná el. — S midőn ezen a termékenynyé tett talajon a mag csírázni kezd, legelső életműködésénél is a nap munkájára szorul. A növény élet leglényegesebb mozzanata abban áll, hogy a szénsavat, melyet a növény magába felvett, felbontsa eredeti alkotó elemeire, a szénre és élenyre, s hogy az előbbit saját alkotó elemei közé vegye be, az utóbbit ellenben kilehelje. Ezt a vegy- bontást a növény levelei zöld festőanyaga a chlorophill végzi el, de tudva van, hogy a chlorophill nemcsak bizonyos hőt kíván meg működéséhez, hanem egyszersmind bizonyos fényt is. Tegyük a növényt sötét kamarába, s el fog csenevészni, bármennyire ápoljuk, öntözzük, s bármily kívánatos meleget adjunk is neki. Sőt a szabadon álló fa levele is megfeketedik s elszárad, ha úgy kötjük be, hogy a világosság nem férhet hozzá. A nap fénye alakúi át vegyi tényezővé, s csak ez képes legyőzni azt a nagy vegy- rokonságot, mely a szén és éleny között létezik; csak ez képes a szénsavat elemeire szétbontani. Ezt nemcsak egyátalában fény, de csakis a nap fénye képes eszközölni. Próbát tettek különféle lámpák által helyettesíteni a napot, de csak igen kevés esetben, igen kevés növényre nézve sikerült. Azért van, hogy a növényeknek már külső alakja is elárulja ezt a fény felé való törekvést, a sűrű erdő fái magasra nőnek, a magányosan álló fák terebélyesek lesznek, s némely növényeknél szár és levél arra fordul, honnét a világosság jő.

S a növény-élet második fontos mozzanata az anyagcsere szintén a nap közvetítésénél megy végbe. Az esőviz behat a talaj likacsain, feloldja az ott talált s a növény fejlődéséhez szükséges szilárd részeket, s ezekkel együtt a czellákba, a növénysejtekbe nyomul. Itt a folyadék szétömlik a protoplasma és héj térközeire, az ásványi rész pedig hátra marad. Ez folytonos mozgást idéz elő a czellákban, s ehhez az erőt ismét a nap fénye, a nap melege szolgáltatja. Sőt ha képes lenne is tovább folytatni működését a növény, minden csere és változás, mely bennök végbemegy, csak a nap szüleménye; igy ki van mutatva, hogy a keményítő csak fény behatása mellett fejlődhetik a chlorophill szemcséiben, s a keményitő oldatból sohasem lehet dextrin, ha kellő fény nincs hozzá.

Ennyi különféle módon érezteti hatását a növényvilággal napunk, ennyi különféle hatásától van feltételezve a föld egész állati élete. Ha e hatások közül csak egy szűnnék is meg, ha sütne is p. o. a nap, de vegyi hatást nem gyakorolna — a mely két tulajdon egymástól nagyon is elválasztható — kiveszne a földön minden, a mi élő. Hanem a nap ezt az ál- dásthozó működéseit folytonosan pazar bőségben löveli alá, lövelni fogja a késő évek ezrei után, s lövelte az évek ezrei előtt, midőn fölnevelte a fákat, melyeknek maradványai kőszeneinket alkotják, s midőn mi téli estéken a kályha égő fahasábjai mellett sütkérezünk, tulajdonkép a nap nyáron ve__ 50

__