Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
47 erő ezen forrás ? Ennek megoldására még nem vagyunk képesítve. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy tudjuk, miszerint van valamely egysége az erőnek, habár ezen egységet még megnevezni nem tudjuk is. Nyelvünk nem eléggé gazdag, hogy oly sok összetett szóból egyszerűt képezhetnénk. Vagy hogy korábbi példázatunkra, a folyó és a szigetvilágról, visszamenjünk, úgy találjuk ugyan, hogy ezen kicsiny vízfolyások mindegyike a többivel mind összeköttetésben áll; de elveszítjük magunkat, ha azok föl- vagy alá-felé futását kisérni akarjuk. Ugyanezen tárgyról az „Egyetértés“ czimű lap (174. szám) tárczájában H. P. következőleg értekezik: „Áldást hozóan önti el sugarait a tény és hő kifogyhatlan forrása a nap; mert amit a földön ez alatt a szó alatt „élet“ értünk, s a mi az élet előállásához szükséges, azt mind a nap hozza elő, azért a napnak vagyunk adósok.“ A naptól kapjuk az egész földi meleget, mely nélkül egyáltalában nem képzelhető földön az élet. Lehet ugyan, sőt minden a mellett bizonyít, hogy földünk eredeti sajátos meleggel is bir, mely nem a nap kisugárzása által jutott neki osztályrészül; hanem ez a meleg a föld felületén nem érezhető, s az élet fejléséhez mivel sem járul. Még a legtávolabbi sarkvidékek is a naptól kapják melegüket, attól kapják még akkor is, midőn e tájakon félesztendős éj honol, s melyeken midőn a nap egyszer leáldozott, csak félesztendő múlva jő fel újból. E vidékek levegője folytonosan kicserélődik a föld többi levegőjével; a hidegebb levegő innen az egyenlítő melegebb tájai felé megy, s helyét ezen tájak melegebb levegője foglalja el. Csak ily módon lehetséges a sarkok alatt a létezés; s a napnak köszönjük nem csak azt, hogy az az egyenlítő vidékein meleget áraszt, hanem ezen vidékek levegőjét is ő maga viszi el a sarkok felé. Tudvalevő, a melegebb levegő könnyebb a kevésbbé melegnél, s hogy igy a melegebb levegő magasra száll, a hidegebb alantabb marad. A Sahara vidékekre árasztván sugarait a nap, azok homokját felmelegiti, s a földfelület közelében levő hidegebb levegő ezt a meleget általveszi, maga is megmelegszik, s a légkör legmagasabb helyeit foglalja el. Alul, ezen felszállott levegő helye, nem marad üresen, hanem a hidegebb vidékek levegője tolul helyébe, hogy az is megmelegedjék és fölfelé emeltessék. A fölemelést maga a nap hajtja végbe roppant hőjével, mert hiszen az erőmütan elvei szerint a hő is nem egyéb, mint munka. Örökös körforgás támad az által, melynek rendeltetése és eredménye abban mutatkozik, hogy a hidegebb tájak levegője felmelegszik, a melegebbeké lehűl. S ezt az örökké tartó mozgást a nap nemcsak a levegővel téteti meg, hanem a föld vizeire is ilyen hatással van. Tudva levő, hogy a tengerek vizei nem állanak, hanem folytonos mozgásban vannak. Az Amerikába tartó hajók lassabban teszik meg oda, mint vissza az utat; mert odafelé az ár ellen kell küzdeniük, visszafelé az ár sodorja őket. Egy hatalmas áram, a „Golf stream“, kiindulását a mexikói öbölből veszi, egyenesen Eu-
