Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
3B a delejesség befolyása alá vetettünk, keménységét megváltoztatja. Ugyanazon bizonylatok tehát, melyek más erőknél tömecs-mozgásokat bizonyítanak, a delejességre is alkalmazhatók. Ezekből tudjuk Faraday fontos felfedezése szerint, hogy a delejesség villamosságot ébreszt, de azon különösséggel, hogy a villamosság a delejességben , már ennek nyugtani egyensúlyában, megvagyon, azért a moztani erő kifejtésére még mozgásnak is kell hozzájárulni ; mert a delejesség csak irányitó, és nem mozgató erő, minthogy a delejesség csak más erők irányát változtatja, de szorosan véve nem okozza. Azért nehéz feladat valakinek a delejes erőről tiszta fogalmat szerezni, és azon módozatot előadni: mily úton-módon hat a delejesség más erőkre. Hisz tagadhatlan ez: igen nehéz, szók által határozott fogalmat adni kettős lé- nyegü erőről, mint ez a delejesség sarkiasságában székel. 6) Midőn megint a villamosságra visszatérünk, meg akarjuk még jegyezni, hogy ezen nagy jelentőségű erő a már említett átalakításon fölül, vegytani rokonságot is idéz elő. A vegytan , villamosság által oly elemzéseket és összeköttetéseket eszközöl, milyeket előbb más úton előidézni alig volt lehetséges. A villamosságnak köszönheti a vegytan azon jelentékeny haladást, melyet a XIX. század nevezetes korszakában tett. Szálljunk végre alá a tisztán súlyozható anyag országba, azon összehalmozó erőig, mely a parányokat csoportosítja, a tömecseket összekapcsolja, az állagokat képezi, — a vegyrokonságig. A parányok tömkelegébe nem merünk behatolni, mert ez még nincs eléggé megvilágítva, minélfogva nem volnánk biztosak, hogy a szűk útczákban nem tévedünk-e el; csak azon erőnek, mely a vegyileg egyszerű elemek összetett testekké való mathema- tikai képződését eszközli, és egyéb, az anyagban tevékeny erőkhözi viszonyait akarjuk figyelembe venni. Először is a nehézség egy neme az, s ki tudja, vájjon az a törvény, mely a tömegek egyetemes mozgásai fölött uralkodik, nem épen ez-e, mely a parányokat kormányozza ? Ki tudja, vájjon ezen törvény nem valamely forgó-mozgás eredője-e, melytől minden szabad test áthatva van. De hogy üres feltevésekbe ne merüljünk, csak azt állítjuk, hogy a vegyrokonság és a villamosság majdnem elválhatlan két tulajdonság, hogy egyik a másikat előidézi, s hogy a villamosság által hő, fény, delejesség és mozgás idézhe- tők elő, miből következik, hogy mindezen erők közvetve vegyrokonság által is előidézhetők. De előidéztetnek azok közvetlenül is. A hő közvetlen eredménye a vegyrokonságnak; hő fejlődik minden testből, ha az másikkal vegyileg egyesül. A fény is egyetemleges; a lőpor villámától le, bizonyos villodzási tüneményekig mindenkor fény kiséri a hirtelen égéseket, sőt ott is mutatkozik az, hol hő észre nem vehető. A vegyi tevékenység szinte mindenütt, hol bizonyos irányban működik, delejességet is szül. Habár jelenleg a fény elmélete oly tökéletesen ki vagyon fejtve, hogy 6) L. Grove, Die Verwandschaft der Naturkräfte 140—149 lap.
