Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
6 idő kell. De mi különbözteti meg a ki nem fűtött szobát a kifűtöttől oly mértókben> hogy én azt a különbséget testem melegségében oly érezhetői eg észrevegyem ? Semmi egyéb, mint a többszörözött sugárzás általi hőveszteség a még ki nem fűtött szobában. A sugárzás töbszöröztetik, vagy növekszik két egyenlőtlen melegségű test hökülönbsége által. Minthogy engem az először fütött szobában nem csak a 16 E. fokú lég, hanem a falak, bútorok s egyéb ott levő tárgyak is környeznek, melyek hőmérséke talán még csak 2° vagy 8°, míg a lég már 16°, az én sokkal melegebb testemből is sokkal több meleg sugárzik ki azok felé, mint ha azok már 12 vagy több foknyira fólmelegedtek volna. Egy ki nem fütött szobában nem különb az én állapotom, mint a kályháé, mely is egyenlő tűzanyag mellett kezdetleg gyorsabban kihűl, mint azután, midőn már egyszer a szoba, a mint mondani szoktuk, ki van fűtve. Mindennek, mi a szobában vagyon, légnek, bútornak füttetnie kell. Ugyanazt megfordítva is tapasztalhatta már kiki közülünk oly esetekben, melyekben a sugárzás általi hővesztés fölöttébb korlátoztadk. Emlékezzünk csak egy zsúfolva megtelt teremre meleg, nedves lég mellett. Mily hőséget nem érez ott az ember fejében és egész testében, s ha esetleg a teremben egy hőmérőre tekint, azt hiszi, hogy az roszúl mutat, gyakran csak 16 — 17 R. fokot olvas le, oly hőmérsÓK, mely mellett az ember szobájában egészen máskép és sokkal kényelmesebben érzi magát. Ezen tüneményt is egészen helyesen magyarázza meg, a ki azt mondja, hogy ezt épen a tolongás okozza. De mily könnyen lélegzünk, ha a tolongásból egy mellékszobába lépünk, hogy ott, a mint mondani szoktuk, üde levegőt szíjunk; de ha a hőmérőre nézünk, a mellékszobában gyakran oly meleget mutat az, mint a teremben, és ha a levegőt légkémlőleg vizsgáljuk, a teremben és a mellékszobában oly jelentéktelen a különbség, hogy abból különböző érzéseinket lehetetlen kimagyaráznunk. Honnan van tehát a különbség az emberekkel tömött és üres terem között, ha a lég- mérséke mind a két esetben egyenlő? A tolongásban az oldallagos hő-su- gárzás legnagyobb részben elesik. Minden test más egyenlően meleg testektől környeztetik, a sugárzás általi bevétel és kiadás fedezik egymást; az egyesek kihűlése más két útra, a vezetésre vagy is légmozgásra és a párolgásra vagy izzadásra szorítkozik. A bőr lyukacsai t. i. ily alkalmakkal gyakran mint megannyi zsilipek megnyílnak, mi által az emelkedő hőség mérsékeltetik, légmozgás előidézésére pedig legyezőket használunk. A sugárzás általi hő vesztés bizonyos körülmények közt igen tetemes lehet, az egész hőmennyiség 50 száztólija többnyire ezen az utón foly el. Azért is az minden figyelemre méltó. Nevezetesen az egyenlőtlen elsugár- zás ártalmas; azért hideg fal mellett, mely rósz hővezetőkkel nincs födve, vagy ablaknál stb. ülni vagy feküdni épen nem tanácsos. Az iskolai padokban a szöglet-helyeken, vagy az ablakokhoz közel ülő gyermekeknek a falakhoz vagy az ablakokhoz fordúlt tagrészei valamivel mindig máskép hüvül-
