Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
29 esetben búzámnak, a másodikban szélnek nevezünk; mondjuk, hogy kályha vagy kémény által huzamot idézünk elő; legyezők vagy szélszárnyak által pedig szelet eszközlünk. A légváltozás e két tényezői házainkban szakadatlanul tevékenyek ; csakhogy különböző időkben igen különböző fokban. A mi házaink szabad légben állanak, mely egészen soha sem nyugodt, — még a vélt teljes szélcsendben is van valami ezen erőből, ezen szélből, melyet a szellőzésre fordíthatunk. Azután lakházaink vagy hidegebbek vagy melegebbek, mint a környező lég. Azért épen úgy hatnak azok, mint a tágas kémények. Ha hidegebbek, a lég bennök meghűl és egy lefelé menő légáramlat keletkezik; ha melegebbek, a lég bennök megmelegszik, s egy fölmenő légáramlat származik. A légmennyiség, mely valamely házban e két tényező befolyása alatt változik, függ azon kívül természetesen még a ház elzárásától, a nyílások nagyságától és számától is, melyeken a lég szabadon járhat. A nagy nyílt ablakon több lég mehet a házba, mint a kicsinyen, és két nyílt ablak által több mint egy által. Azért szellőzés minden különös mesterséges előkészület nélkül is történik; de annak nagysága függ 1) a hőmérsék- különbsóg nagyságától a belső és külső között; 2) a szél erejétől vagy a légmozgástól a szabadban; 3) a nyílások nagyságától, melyek a légnek tárva állanak. A két első mozzanatot légmozgatóknak, az utolsót pedig közvetítőnek, a léget be- és kibocsátónak is lehetne nevezni. Bizonyos fokig az egyik mozzanat a másik helyett léphet tol. Ha a hőmérsék-különb- ség hiányzik, mint például nyárban, akkor a szél működhetik; ha mind a kettő gyenge, a ház nyílásai tágíthatok az ablakok s végre az ajtók fölnyitása által. Télen, midőn a belső és külső lég hőmérséke közt nagy a különbség, a nagyobb nyomás-különbség következtében kisebb nyílásokon épen oly sok lég nyomulhat be, mint nyáron a nagyobbakon. Ha télen hosszabb ideig valamely fűtetlen szobában tartózkodunk, melyben a hőmérsék csak jelentéktelenül magasabb, mint a szabadban, ott a szellőzés épen oly gyenge, mint nyáron, a lég ott tartózkodásunk által, ha az ablakok föl nem nyittatnak, abban épen úgy megromlik, tehát épen úgy kellene szellőztetnünk, az ablakokat fölnyitnunk, mint nyáron; de mi ezt nem teszszük, mivel fázunk, mivel a hidegtől őrizkedünk. A szegények lakásaikat gyakran egész télen át elzárva tartják, s a lég átjárásától gondosan óvják; már mily romlott légben élnek az ily szegény emberek, szomorúan tapasztalják azok, kik őket hivatásuknál fogva meglátogatják, értem a lelki atyákat és orvosokat, kik az olyan soha nem szellőztetett viskókban, mig a betegek mellett tisztüket végzik, a bűzös légbe csaknem belefuladnak. Annál szomorúabb pedig a dolog, minél tartósabb a tél. Elejénte, ha mégis a falak szárazuk és lyukacsosak, a szellőzést némileg elősegítik; de a mint a falak hidegebbek lesznek, a belső légből mind több nedvet sűrítenek, s végre bedugulván, a külső légre nézve, bár
