Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
19 Magától érthető, hegy minden kelme légátbocsátó tulajdonságából azon mértékben veszt, melyben megnedvesíttetik, minthogy a lyukaesok, legalább részben, a viz által bedugulnak. A durvább kelmék nagyobb lyu- kacsokkal tovább maradnak légát hatók: egyenlően nagy lyukaesok mellett a víznek a kelme állagához való tapadása határoz, vájjon a lyukaesok gyorsabban vagy lassúbban, tartóssabban vagy mulékonyabban zárúlnak-e. Már e tekintetben igen nagy a különbség a vászon, gyapot és selyem közt egyrészről és a gyapjú közt másrészről. Az előbbiek nedvesítés által igen gyorsan légáthatatlanúl zárúlnak, az utóbbi majdnem soha. vagy csak állandó nedvesítés huzamos behatása által. A katonák tudnak arról beszélni, mily gőzös a lég a sátor alatt, mig esőzik, s mily szellős lesz azonnal, mihelyt száradni kezd. Minthogy minden szövedék lyukacsossága főleg az azt képző szálak rugalmasságától függ, a lyukacsosságra nagy befolyással van az, ha a szálak rugalmassága nedves és száraz állapotban változik vagy nem változik, fokozódik vagy kisebbedik. Már az megint a főkülönbség a gyapjú s a nevezett anyagok között, hogy a gyapjúszálak rugalmasságukat nedves állapotban is meglehetősen megtartják, mig amazok rugalmasságukat, melylyel száraz állapotukban bírnak, nedvesedés által csaknem egészen elvesztik. A nedves vászon, nedves selyem épen olyan mint a nyírott, kenőescsel vagy mézga-oldattal behúzott bunda. A mennyivel könnyebben szorittatik ki minden lég a vászon vagy selyemkelméből, mint a gyapjúszövetből, annyival könnyebben fázik meg az ember vászon vagy selyem-, mint gyapjú ruhában, ha megázik. Azért nedves gyapjúszövetű harisnyában sokkal kevésbbé fázik a láb is, mint vászon kapcában. Más részről a vászon és selyem ezen tulajdonsága nagy hasznokat is nyújt, ha az kívántatik, hogy testünk hűsen és szározon tartassák. A lenvászon vagy selyeming t. i. a hőt és nedvet, a mint elfolynak, a test felszínéről sokkal könnyebben magába veszi s átadja & további rétegeknek, további egyarányú feldolgozásra és elvezetésre. Sorrend szerint most már tulajdonképen az egyes ruhadarabokról, és a különös célokra használandó ruhaanyagokról kellene beszélnem; de mivel az itt szóba hozható egyes részletekről igen gyér vizsgálatok fekszenek előttem, azok tárgyalásába nem ereszkedem. Hanem van egy ruhanem, melyet nem tartunk ugyan közönségesen ruházatnak, de mind a mellett oly fontos, hogy mindenki figyelmét méltán megérdemli. Ez a ruhanem az ágy, oly ruhakészülék, melyben az ember tudvalevőleg születésétől fogva haláláig élete idejének nagy részét tölti. Egészségeseknek és betegeknek ágyra egyaránt szükségük van, s elejétől fogva legsanyarúbb szükség jeleűl tekintetett, ha valakinek nem volt hova fejét lehajtani. Az ágy nem csupán fekvő hely, hanem kiváló- lag a mi hálóruházatunk, mely bennünket némely nappali nélkülözések- s fáradalmakért kártalanít s újra megerősít. Ugyanazon anyagokból készül az, melyekből a nappali ruházat, vászonból, selyemből vagy pamutból, a 3*
