Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877

108

Hak, mint a kényén-kedvén hagyott gyermek. Elég szigorú lesz pedig a nevelés: ha ott, hol csak gyermeki tévedés forog fenn, kevés, határozott, komoly szóval óvunk, intünk, feddünk; és ha máskor komoly vétség lenne orvoslandó: az anya részéről józan azaz eléggé érzékeny, az atya részéről pedig igazságos azaz nem túlságos fenyíték fogja azt követni. Az- okáért tehát: soha több fájdalmat a gyermeknek, mint amennyi éppen szükséges; és még kevésbbé gyakori fenyítéket, melynek csak kellő esetben s csakis gyógyszerképen kell használtatnia, és mindenkor benső, teljes nyugalommal és önuralommal; kerülve egyszersmind a fenyiték célszerűtlen azaz olyan nemét, mely a testre, vagy erkölcsre ártalmas lehetne: a tápláléknak hosszas, vagy teljes megvonását, a huzamos térdeltetésl, sötét, hideg helyre zárást, sokak, vagy idegenek előtti büntetést stb.

Hanem elég is már, t. szülők, mostanra s addig is, míg — ha az ég úgy kedvez — új alkalom fordúl, hol majd a serdűltebb gyermekek házi neveléséről is eléhozakodjunk. Az első nevelésnek súlyos, áldozatos követelményeivel igen is bosszant, egész a legtürelmesebb figyelemnek is kimet itéseig foglalkoztam. De a gyermekszoba, haegyszer szeretünk elgondolkodni benne, oly termékeny tere szemlélődésinknek, hogy akár egész könyvvel, sőt könyvekkel jöjjünk ki belőle S e mellett erős alapokon nyugszik meggyőződésem, hogy nem csak nyilvános nevelésünk süke- rei, hanem a család s a társadalom áldásai vagy átkai egyaránt az első gyermekévekben, s az első nevelés minőségéből sarjadoznak. A szép és ép virágból fejük a jó gyümölcs; és rendszerint a jó gyermekből válik a jó ember, s megfordítva. Méltó hát e tárgygyal sokat és sokszor foglalkoznunk , s most még, záradékéi, a föntebbieket összevonva megszívlelnünk.

A gyermeknek mindenekfólött szeretetre, de oly szeretedre van szüksége, mely önmagát feledve tűrni és várni tud, s nem kíván jutalmat, — miként a ki tölgymakkot ültetett, noha nem Ígérheti magának, hogy fája árnyékában egykor megpihenhet. És oly szeretetre, mely bölcs is érteni: mikor és mit oltogasson jobbja a fogékony szivecskébe, s elég erős is akarni: hogy ugyanakkor balja eme szivecskétől a romlást távol tartsa, vagy belőle irtogassa. Nincs itt elsőbb törvény: az első nevelésnél semmit kicsinységnek nem tartani. Miként ugyanis a gyermek, rendszerint, teste jövendő nagyságának '/4-edével jő világra, s azután csak három év múlva éri el 2-ik, s kilenc múlva 3-ik negyedét, mig végül uj tizenkét évre áll elé egészen kifejlett nagysága, — csakhogy mindezen fejlődés föltétei már világra lépte előtt tétettek le benne: éppen igy erkölcsi életfejlődésének csirái, melyek benső, titkos fokozattal fognak múlhatlanúl kifejteni s a testi élettel együtt izmosodni, rosszban vagy jóban egyaránt, és a szerint, a mint az első gondozás fejleszti s táplálja azokat. A kisdedben jelentéktelennek látszó erkölcsi mozzanat romboló bűnöknek válhat!k forrásává. Parányi pelyhes magvacskából magasodik ki az óriási nyárfa. Ha elnézzük, hogy a gyér-