Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
2 Korán kezdték már kutatni a Faust-monda történeti alapját, sőt az újabb kor nevezetesebb irói is foglalkoztak annak földerítésével, minek folytán ma már kétségen kívül helyeztetett, mikép a dr. Faust János nevű hírhedt bűvész egykor csakugyan létezett s műküdött. A XVI. század több tudósa, mint: Trithemius (Trittenheim) János apát; Mutianus Rufus Konrád, gothai kanonok; Begardi Fülöp, wormsi tudós; Gast János, baseli prot. lelkész; Manlius János, Melanchton tanítványa; Gesner Konrád, orvos és bölcsész; Lavater Lajos, zürichi prédikátor ; Wier János, teklenburgi orvos; a hires jogtudós Camerarius Fülöp, stb. irataikban Faustról vagy mint szemtanúk beszélnek, vagy állításaikat oly hitelre méltó egyének közléséből veszik, kik őt látták és ismerték. E tanúk összhangzó állítása szerint Faust a würtenbergi Knittlingenben (mások szerint Kündlingen) született, működésének súlypontja pedig a XVI. század első felére esik, és pedig 1507—1585-ig. Halálát kortársa, Wier János, az 1540-et közvetlen megelőzött évek valamelyikére teszi. — Faust, 1587-ből való legrégibb népkönyv szerint egy pórnak fia volt. A népkönyvek adatai azonban, az alább említendő okokon kivűl sem szolgálhatnak hiteles forrásokúi; mert pl. a születéshelyre vonatkozólag is eltérnek egymástól. Az említett, 1587-ből való népkönyv szerint pl. Faust Kodban, Weimar mellett, született stb. Tehát a föntebb említett tudósok adatait kell elfogadnunk, kik Faustnak részint személyes ismerői, részint kortársai valának, s kiknek összhangzó véleménye Knittlingent teszi Faust születése helyévé. Faust Krakkóban tanult, s különösen a bűvészeire adta magát, mint oly szakra, melyből azon idők szerint nyilvános felolvasásokat tartottak. Vájjon a ,doctor1 címet valóban elnyerte-e, vagy pedig a nép által mint orvos hivatott-e annak, biztosan meghatározni nem lehet. Habár kuruzslónak volt is kikiáltva, a tudományokban fölötte jártas férfiúnak tartották; és nem alap nélkül következtethetjük, hogy kortársait a vegytan- és természettanban messze felülhaladta. Miután tanulmányait bevégezte volt, Németország- és a külföld különböző városaiban, mint „Scho- lasticus vagans“, „fahrender Schüler“ fordult meg. *) A nekromantia, astrologia, magia és chiromantia forrásának nevezve magát, bolyongott egyik városból a másikba, bűvészetet és csodás dolgokat negélyezve mindenütt. — Midőn igy utazása közben egy alkalommal Gelnhausen egyik vendégfogadójában épen azzal dicsekvék, mikép ő Plató és Aristoteles ösz- szes műveit, ha azok szinte mind elvesztek volna is, emlékező tehetsége után még pontosabban tudná összeállítani, hírét vette, hogy a tudós Trit- heim apát, ki őt , kóborló csalónak1 nevezte, érkezik oda nem sokára. Azon*) Oly kóborlú tanulók voltak ezek, kik szerencsét próbálandók egyik helyről a másikra vándoroltak, s mint álomlátók, kincskeresők, jósok és különböző gyógyszerek árulói űzték csalásaikat. Joguk volt, kivált sorsosaiktól, bizonyos pénzösszeget követelni, s minthogy ezt karddal fölfegyverkezve tették, innét a német „feehtea“ elnevesés. L H. Düntzer: Goethes Faust,
