Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

szervezetet nyert, ámbár első kezdete ugyanott már a negyvenes évek végére vihető vissza.

Itt van már a helye, hogy az időjárás előremondásáról valamit szóljunk ; oly feladat, melynek megoldása tudvalevőleg régóta a legtágasabb körökben legnagyobb érdeket gerjesztett.

Még kevés idő előtt is e tekintetben fölötte bajos helyzetben voltak, s még ma is úgy vannak, kik távirdai időjelentósekhez nem juthatnak. Valameddig tudniillik csak a helyszínén észlelhető tüneményekre van szorítva az ember, az időjárás előremondásában alig mehet többre, mint a nézés ama gyakorlatára, melylyel a mezei gazdáknál és erdészeknél gyakran találkozunk, kik az ég megtekintéséből, s a légmérő állásából a legközelebbi órákban, vagy legfölebb a következő napra várható időjárásról jóslatot kockáztatnak.

Egészen más az, ha valaki a villany-távirda közvetítésével az időjárási viszonyokról tágasabb körben értesítve van. Ki oly távirdai értesítésekből a légkör állapotáról egy kiterjedtebb területen, pl. egész Európa, vagy az északamerikai egyesült államok területén csak megközelítőleg helyes képet tud maga elé rajzolni, meglehetős biztossággal következtethet az időváltozásokra, melyek a legközelebbi órák, vagy napok alatt várhatók. És ez már azon pont, melyen a légmérő, mint legfontosabb lebtani műszer, érvényesíti magát. Könnyen beláthatni ezt a következő szemlélődésből. Föltéve, hogy több egymástól mérsékelten távoli helyeken egyidejűleg a légmérő különböző állása észleltetik, ez nem mást fog jelenteni, mint hogy ezen helyek fölött különbözőleg súlyos lógoszlopok állanak, s ennélfogva a légköri egyensúly megzavartatott. Ennek következése pedig az lesz, hogy a lég a magasabb nyomású tájról az alacsonyabb nyomású felé tolul. Tehát szél azon irányban várható, melyben az egyensúly megzavartatása legtetemesebb, és pedig annál erősebb szél, minél nagyobb a légmérő állások kölönbzete egy adott távolságra nézve. Ámbár pedig ezen elmélet tökéletesen helyes csak azon esetben leendene, ha földünk általános nyugvásban volna, a mi pedig nincs úgy, következőleg a szelek a földnek saját tengelye körüli forgása következtében némi'elhajlást nem szenvednének azon iránytól, mely az imént mondottak szerint várható lett volna: szerencsére — köszönet Buys-Ballott holland meteorolog vizsgálódásainak — ismerjük a törvényt, mely szerint ezen elhajlás történik, és igy dacára a föld forgása által előidézett bonyolulásnak, képesek vagyunk a szélirányt közelítőleg meghatározni, ha a légmérő állása nagyobb számú helyekre nézve adva van.

Hogy már a légköri nyomás folyamatáról, a föld fölűlet egy meghatározott darabján, annál jobb átnézetet nyerjenek, az avatottabb meterolo- gok grafikai előterjesztést használnak. Ép úgy miként előbbször Humboldt a közép évi hőmérsékeket, s majd a közép nyári és téli hőmérsékeket az egész föld fölűletre nézve térképen tüntette elő; vagy mint később Dove