Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875

16 sára; de valódi időjóslásra magában véve nem elégséges. Habár azonban a légsúlymérő a szó szokásos értelmében időmutatónak nem tartható is, mind­ennek dacára a meteorolognak még mindig legfontosabb műszere az; egy észleidében (Observatorium) sem szabad hiányzania. A tudományos meteo- rolog t. i. nem az üvegcsőhöz mellékelt szép, változó, eső jelzők­kel rovatolt táblácskát nézi; a mi őt érdekli, az egyedül a higany magas­sága az üvegcsőben, melyből a lég legnagyobb vagy legcsekélyebb nyomá­sát felismeri. A légsúly- és hőmérő állásáról naponkinti följegyzések, némely he­lyekre nézve, mintegy az előbbi század közepe óta léteznek. De az ily jegyzetek magasbúit értéket csak úgy nyernek, ha azok különböző ponto­kon egyenlő terv szerint és szorosan összehasonlítható műszerekkel vitetnek ki. Csak akkor és úgy lehetséges, egyes helyekre nézve is, bepillantást nyerni az időjárásba, mely nem csupán az ottani légkörnek , hanem egy messzebb terjedő környék összes pontjainak uralgó állapota által is feltételeztetik. Egy rendszeresen vezetett lebtani észlelde-hálózat alapítá­sára a kezdemény Németországban tétetett. A Károly Tivadar választó feje­delem által Mannheimban alapított pfalzi akadémiával egy különös lebtani társulat köttetett össze, melynek tevékenysége tágas területre terjedett ki. Nemcsak a bajor Pfalzban s Némethon egyéb részeiben állíttattak fel ál­lomások s láttattak el egynemű műszerekkel, melyeknek használatára leg­célszerűbb utasítások adattak, hanem Francia, Olasz, Angol, Oroszországra, Dániára, Németalföldre stb. is kiterjeszkedett a vállalat. Az összes állo­mások észleletei Mannheimban tökéletesen rendezve s igen könnyen átnéz- hetőleg tétettek közé. Ámbár pedig ezen közzététel alig több mint egy évtizeden át folytattatott, félbeszakíttatván a múlt század végén s a jelen század kezdetén közbejött világrázó politikai események által, mindannak dacára oly becses anyagot hagyományozott az utókorra, mely majdnem ötven éviglen egyetlen alapul szolgált a lebtani észleletekben. A tudo­mány érdekében tett nagyszerű szolgálat dicsősége, a hercegi pártfogó mel­lett, ki az ügyet legmelegebben karolta fel, Hemmer atyát illeti. Bi­zonyára a tényállásnak egészen helyes felfogása vala, ha az előbbi század végén s a mostani kezdetén, legfontosabb feladatúi tekintetett, pusztán lebtani anyagot halmozni össze. Tényleg ugyanis ezen magokban száraz számgyíijtemények magasabb becscsel bírnak, mint minden kísérletek va­lamely elmélet megalapítására, birhatására s a lebtani tünemények megfej­tésére birhattak volna. Csak is elegendő észleleti adatok összegyűjtése után lehetett arra gondolni, hogy általános következtetések vonassanak le s nézpontok nyeressenek újabb nyomozásokra. Ezzel pedig a tudomány uj válpontra lépett, mely történelmére egy más jellemet nyomott. Mielőtt az észleleti tények gyűjtésének stádiumában, a figyelő szemé­lye egészen háttérbe lép, mielőtt az ily munkában résztvevő egyén szorgal­máért, lelkiismeretességeért s önfeláldozásáért egyéb jutalmat nem várhat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom