Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1874
5 A madarak állati melege valamivel nagyobb, mint az emlősöké, sőt, lehet mondani, minden állatok közt ezek birnak legnagyobb meleggel. Legmagasabb hőfokot talált Davy Calombóban 25,5" C. mellett a közönséges tyúknál: 43-3" C-t; a galamb melege Londonban 15" C. mellett 42'1" C-nak találtatott; végre a bagolynak volt legkisebb melege szintén Colombóban 25'3" C. mellett 37'2" C. — A többi állatoknál, mint a hüllőknél és a halaknál, az állati meleg kissé iukább közeledik a közegnek hőfokához, de azért teljesen igen ritkán vág össze, a mint azt a következő példák mutatják szintén Davy által készített táblázat után. Leghidegebb a pisztráng, melynél az állati meleget 13'3 C. fokú közegben Edinburg közelében 14-4° C-nak találták; ellenben a kigyő 28-3° C. mellett Colombóban32'2" C-al bir, a mi a legnagyobb meleg a hidegvéröeké közt. A cápa 25° C-t tanúsít, midőn a közeg, melyben él, t. i. a víz 8-23° C. Az osztrigánál az állati meleg és közeg tökéletesen megfelelő egymásnak, t. i. 27-8° C. Valamint az éghajlati viszonyok igen csekély befolyással bírtak az állati melegre előbbi kimutatásaink szerint, és valamint a közegnek behatása is arra nézve úgyszólván alig mutatkozik feltűnő alakban: úgy egyszersmind elmondhatjuk azt is, hogy a kor, a beteges és egészséges állapot stb. szintén szülnek bár egynémely eltérést a melegség fokára nézve, azonban mégsem oly jelentékenyet, hogy azt feltűnőnek lehetne állítani. Az állati melegnek emelkedése külsőleg is mutatkozik, mert rendesen lázas állapotot szül, melynek kifolyása leggyakrabban a tagok hevesebb mozgása is; természetesen, mert hisz a gőzgép is nagyobb erővel dolgozik, és nagyobb sebességgel működik, ha emelkedik a gőz- mennyiség. Ellenkezőleg midőn csökken az állati meleg, szintén az egészségi egyensúly van megzavarva, de melynek eredménye mindenkor a lázzal épen ellentétben álló elbágyadás, elhülés, hidegedés. Az öregkorban valami csekélylyel kisebb az állati melegnek hőfoka, mi is a tagoknak lassúságában, gyengeségében, erőtlenségében eléggé jelentkezik. Az ifjabb kornak fürge vir- goncsága ismét a valamivel magasabb fokú állati melegnek természetes kifolyása. Még legnagyobb szerep jutott az állati meleg megváltoztatásában a beteges, kóros állapotnak. Már előbb említém, hogy az ember állati melege a kísérletek öszhangzó eredménye folytán 37'5° C-ra állapíttatott meg; vannak azonban esetek, midőn oly heves egynémely betegségeknél a láz, és annyira emelkedik a melegség foka, hogy 42 sőt 44" C-ra is föllép, a mely aránylag túlságos hő egyszersmind az egész élő gépezet szétrobbanását, t. i. annak néha hirtelen halálát is szokta eredményezni. Néha ellenkezőleg esés érezhető az állati meleg hőfokán, a mi szintén bizonyos, épen ez által jellemzett betegségeknek szokott lenni szülő oka; ilyen pl. a cholera, melyben a meleg 35° C-ra sülyed, és általában az emberi szervek működésének megszűnése, vagyis a halál bekövetkezése ugyancsak az ilyen, vagyis 35° C-ra leszállt melegnél szokott jelentkezni. Mindeddig az állati testben található azon melegről szólottunk, mely ott állandóan létezik, és mely ott mintegy biztos alapul van letéve, hogy a szervezet egyes részei szabadon működhessenek. Ellenben a testben kifejlődő többi, előbb már három részletre osztott hőmennyiségnek eddigelé csupán munkájok- és rendeltetésükről beszéltünk. Akarok még mondani valamit azon viszonyról is, melyben az utóbbi három részlet hőmennyiség a soha el nem veszhető negyedik részlettel, a tulajdonképi állati meleggel, áll. S itt ismét arra a pontra jutottunk, hol akarva, nem akarva az emberi és állati szervezetet, könnyebb megértés végett, mint gépet kell szemlélnünk. A közönséges gép általános melegét azon gőz által képviselt hőmennyiség teszi, mely a kazánban összegyűlve van, minden pillanatban készen a munka végzésére; és az innét részint kisugárzás által, részint munka végzés végett kisurranó hőmennyiség már a gépezet melegének tényezőiként ama pillanat óta nem szerepelhetnek. Ugyanezt alkalmazva az állati melegre: azon említett hömennyiségi három részlet, mely részint kisugárzás, részint pedig kül- és belső munka végzése által tűnik el a testből, tulajdonképen szintén nem más, mint a 37-5° C-ra megállapított állandó hökészlet, és a mi ezen állandó hökészletböl bármi okból és bármi célból elválik, a testre nézve mint állati meleg szerepelni megszűnt. Röviden, az említett negyedik részlete a hőnek tulajdonképen nem más, mint a többi három részletnek és önmagának öszlete; a mely körülménynél fogva lehet csak természetessé az, hogy midőn négy részben jelentkezik a hőnek működése és eltűnése, ugyanakkor nem ezen négy részlet hőfoka jön tekintetbe, hanem csak a negyediké, melyben ha képviselve nem látnok a többit is, azon kellene megütköznünk, hogy a többi három részletnek hőfoka, mely szintén a testben van, és működésének, földolgoztatása előtt, okvetlenül a negyedik rész hőfokának emelésében kellett volna jelentkeznie, mégis semminemű behatással arra nézve nem bírt. Ezen egész elméletet tisztábban és érthetőbben kifejezve azt mondjuk: a hőnek ugyan négy szerepe van az állati testben, és négyszeres jelentkezése folytán azt négy szempontból vizsgáljuk ; mindazáltal e négyszeresen jelentkező hő a negyedikben van képviselve, ‘ mely t. i. mint állandó alap létezik, és melyből a többi említett hő elvétetik
