Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871
86.6°-u forrpontnak 461.00 millimeternyi légsulymérői állás felel meg : „ 462.80 „ 575.34 „ 712.39 „ 760.00 „ 787.63 stb. Eisenlohr Lehrbuch der Physik, Stuttgart 1852. 329. 86.7° 92.4» 98.20 100.0° 101.0» Lásd: §• — 5.) A II. és III. táblák kezelési módja. a) Legyen a bar. állása völgyben . 332.75,'" a barometer bévmérséke . . . -f- 14.78°, a lég „ • • • 4- 15-8°> b) Legyen a bar. állása a magaslaton . 314.83,'" a barometer hévmérséke ....-)- 9.8°, a lég „ .... -j-10.3°. A bar. állásai 0°-ra vezettetnek : a) 332.75, minthogy 332 a táblában nem található, a legközelebbi kisebb = 330 vétetik, mely a 14.78°-nak megfelelő kiterjedési együtthatóval szorozva a táblán falálható, nevezetesen: 330-nak megfelelő 14°-ku kiterjedés 1.064 „ „ 0.780 a „ 0.061 összesen : 1.125 b) 314.83'" igen közel áll 315"'-hoz, melyre a kiterjedési hányos már ki van számítva: 315"'-nak 9° foknak megfelelő kiterjedése 0.657 315'" „ 0.8° „ „ 0.058 összesen : 0.715. A hő miatti kiterjedés a barometer állásából levona- tik, mint ezt az elméleti részből könnyen érthetni; tehát: 332.75'" — 1.125 = 331.63 , 0«-ra 314.83'" — 0.715 =r 314.11 i vezetve levonva = 17.52. Most a helyesen kijavított bar. állások közül 331.63 vétetik figyelembe; a tábla mutatja, hogy 331 és 330 vo- nalnyi állások magasságai között a különbség 12.74, azaz ha a légsulymérö 331"'-nyi állásáról 330"'-nyira esik, akkor 12.74 ölnyivel vitetett fölebb; azonban 331.63 és 330.63 között a különbség valamivel kisebb; mert a lég sűrűsége fölfelé fogyván az egy-egy vonalnyi esésnek megfelelő magasságok növekednek, és mivel e növekvés 331 és 330 között =■. 0.04, 0.63 vonalnak ebből 0.63X 0.04 = 0.025 felel meg, és ennyivel kisebb 331.63 és 330.63 vonalnyi állás között a növekvés 12.74-nél, azaz : 331.63'" megfelelő magassági növekvés =3 12.715. A másik állással hasonló az eljárás, csakhogy itt visszafelé keressük az egy vonalnak megfelelő magassági növekvést, igy látjuk a táblában, hogy 315"'-tól 314-ig a magasság 13.39 öllel növekedett, 315.1 l'"-tól pedig 314.1 l'"-ig, 0.11 X 0.04-szer 0.004-del kevesebb öllel, azaz: 314.11'"-tól lefelé a vonalonkénti magassági csökkenés 13.386. A legnagyobb és legkisebb növekvés összeadatik és 2-vel elosztatik, vagyis a közép magassági növekvés kerestetik : 12.715 -f 13.386 ^ 13.05 2 és ez annyiszor vétetik, a hány vonallal esett a légsulymérö állásában a hegytetőn 17.52 17.52 x 13.05 228.64 már a keresett hely magassága bécsi ölekben, melyet azonban még a léghévmérséki változat miatt javítani 15.8 -f 10.3 kell. A két hely középhömérséke 13.05 hányos 13°-nak a táblában megfelelő légkiterjedési 0.065, ezzel az egész magasság szorozva: 228.64 X 0.065 és hozzáadva az egész magassághoz: 228.64 X 0.065 14.86 228.64 -j-14.86 243.50 a keresett magasság bécsi ölelekben. A mi a 3-ik hasábban álló magassági növekvés kiszámítását illeti, az a fönt előadott képlet segélyével található, ha egymásután mindig két-két következő légsm. állás vonalai tétetnek a képletbe, és ezek arányszámai levonatván a talált köztényezövel szoroztatnak, így p. K — 9427*)(log 336'" — log 335'") = 12.20X1.028^12.54 K — 9427 (log 335'" — log 334'") 12.24X1.028- 12.58 9427 (log 334'" — log 333'") 12.27X1.028 12.62 és igy tovább a kijött toiseokat bécsi ölekre könnyű átváltoztatni. — De ugyanazon eredményre jutunk, ha La Place tábláiban az egyes vonaloknak megfelelő magasságokat a következő kisebb vonalnak megfelelő magasságból levonjuk és a kijött toiseokat bécsi ölekre változtatjuk, csakhogy akkor a magasságot 12"ii-nél nyerjük , és épen azért a hökiterjedés miatti javítást 12°-tól kell le vagy fel számítanunk. — *) Ha ugyanis fönebbi elméiéiben a 12° miatti sűrűségi változást elhagyjuk, mint a II. és III. táblánál történt is, akkor : 0.10501 0.0000018563 =- 56564' 9427° párisi öl. —
