Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871

4 3.) Gyakorlati útmutatás magasságmé­réseknél egy Gay-Lussac Kapeller-féle uti- légsulymérővel La Place táblázatai szerint. a) Általános észrevételek. 1. Az észlelési idő lehetségig reggeli 10—12 óra közre essék. 2. A két helyen eszközlött észlelet lehetőleg egy­szerre, vagy gyorsan egymásután történjék. 3. A légsulymérö és hévmérö árnyékban álljanak. 4. A légsulymérön lévő és az eszköz hévmérsékét — Temperatur der Säule — mutató hőmérőn kívül szük­séges még egy másik önálló és igen érzékeny hévmérő, melyen a fokok részei is leolvashatók, s melylyel a lég hévmérsékét vizsgáljuk. 5. Minden észleléskor a légsulymérö nyugodtan és függélyesen álljon, sőt észlelés előtt célszerű azt egy kissé megkopogtatni, mert hosszabb használat után a lég a higanytól elnyeletvén, lassanként a Toricelli-féle űrbe feltolakodik, és a higany oszlopot lenyomja; ezenkívül még liigéleg is képződik a csőben, mely azután az üveg­hez tapadván a domború felületképzést megakadályoz­tatja ; ezen körülmény, valamint a hajcsövesség a higany fölemelkedését gátolni szokták. 6. Végre főszabályul szolgáljon a kísérletnél: min­denkor gondot fordítni a légsulymérö hévméröjére és en­nek számait le kell először olvasni, ha ezt elmulasztjuk a légsulymérö léptékeinek leolvasásánál a test melege a hévmérö számait tetemesen módositandja. b) A tábla kezelési módja. A. á11 o m á s. Legyen A. állomáson, péld. hegytetőn, a légsm. felső állása 249.00'" , ugyanazon helyen alsó állása 73.10"'; a lég hévméröje (Temp, der Luft) mutasson -f- 17.2°, a barometer hévméröje (Temp, der Säule) mu­tasson -)- 16.6°-ot. A völgyben B. állomáson pedig legyen a felső légsm. magasság 252.00'", az alsó 76.10'"; a lég hév- mérsék -)- 17.5°, a barometer hévmérséke -f- 18.1°. Kö- vetkézöleg járunk el: A. állomás 249.00 -j- 73.10 332.10 azaz a légsm. felső és alsó állása összegeztetik; mert a higanyoszlop magassága a Gay-Lussac-féle légsulymérönél a lépték közepén lévő 0 pontból lefelé és felfelé méretik, és ezen két méret összege adja a légsulymérö állását. Ismert dolog, hogy a légsulymérök szerkezete különböző, igy a Fortin-féle, de leginkább, az úgynevezett állomási lég­sulymérök — Stations Barometer, — mint most a me­teor. észleldékben leginkább használtatnak, a higanyosz­lop magasságát egyvonalban kiadják, az egész higany­oszlop magassága egyszerre leolvasható; ily légsulymé- röknél tehát az észleletekben nyert számok összeadásá­nak nincs helye. 332.10-nek a táblában megfelel (332'"- nak) 210.61, a javítás pedig minden 0.1 vonal után 1.35, mely javítás annyiszor veendő a hány tizedről van szó, és ezen szorzat az egész vonaloknak megfelelő magas­ságból levonandó, itt 1.35 XI 1.35 210.61 —1.35 209.26 Most a lég hévmérséke mindkét állomáson összeada- tik és feleztetik, tehát A -■= 17.2" B 17^5" 34. i , _ n . . , , ' . —-g— 17.30 a mi ezen eredménynél-j- 12-n fölül van levonatik és a táblai számmal szorozta- tik, itt 17.35 — 12 5.35X0.99 5.2965, ehhez ada­tik A. állomáson a barometer hömérséke, felvett példá­ban 16.6 és az összeg a fennebb nyert magassághoz adatik : 209.26 16.6 5.2965 231.1565 Ha a hömérsék -j- 12-n alul van, akkor a két ál­lomás középhömérséke 12-böl levenatik, a nyert különb­ség a táblai javítással szoroztatik, és nem mint előbb hozzá adatik a magassághoz, hanem abból levonatik. így megy B. állomáson is. B. állomás. Felső alsó légsulyméröi állás összegeztetik: 252.00 -f- 76.10 — 328.10, ennek a táblán megfelel 130.43, ugyanott a javítás 1.33, ez szorozva 1-gyel == 1.33, le­vonva: 130.03 — 1.33 129.10. A közép hömérsék -(­12°-on fölüli különbsége : 5.35, a táblai correcturával szorozva — 5.35 X 0.62 3.317, ehhez adatik B. állo­más, légsm. hévmérséke 18.1° és a három positió össze­geztetik : 129.100 3.317 18.100 150.517 B. állás toiseokban. A. állomás tengerszinti magassága : 231.15 A—B — 80.64 toise. Ha tehát A. magaslat, B. völgy, A. 80,64 toise-zal magasabb B-nél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom