Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1871
12 j. szag keletkezett, melyet ök az égő kénével hasonlítottak össze. De újabb időben is az így kifejtett szagról némely adatokat mint meglepőket feljegyezni érdekesnek találtak: Montagne nevű angol hajóra leüt a villám 1749. nov. 4 és mint a hajó náplóvezetöje Írja, a nagy robaj után kénhez hasonló szag volt tapasztalható: ugyan ily tüneményt jegyzett fel a New-York nevti hajó kapitánya 1827. apr. 19-ről, nemkülönben Atlas nevű keletindiai társaság hajójára, a mint a Themsén fill, lecsap a villám ; nagy kár ugyan nem történt, de oly erős volt a kénszag, hogy a hajón alig maradhattak, és 24 óráig is észrevehető volt. — Mivel a vegyészi módszer akkor még ifjú vala, ezen kísérlet által csak kevés valódi ismeret lön nyerve. A szag ugyanaz vala, mely valamely tevékenységben levő villanygép — főleg nagyban Holcféle gépek közelében érezhető. Van Marum tehát megelégedett azon feltevéssel, hogy az a villám természetes szaga. Ezen állapotban maradt a dolog 1839-ig, midőn Schönbein egykori bázeli tanár (f 1868) vévé azt kezébe s csakhamar számos megjegyzésre méltó tényt hozott napfényre. Úgy találó, hogy a Voltaféle oszlopokban viz szétbontása által az igenleges sarkakon keletkezik ozon, sőt az a villamosság közrehatása nélkül is előállítható, a vilany lassú élegtilése által, vagy más szavakkal, hogyha az éleny egy része vilany által elnyeletik, a másik rész pedig ozonná változik. A legcélszerűbb mód az ozon elő állítására ebben áll: ha t. körléggel megtelt üvegbe néhány darab tiszta vilanyt vetünk és annyi vizet töltünk reá, bogy a vilanvdarabok része belőle kiálljon. Az igy elzárt lég 12—15 K hő mellett rövid idő múlva a vilany igen erős szagát felvette és ózonnal nagy mérvben meg- terheltetett. *) Schőnbein 1000 gramm vilany által 1720 donitanak, de minden igyekezet dacára a körlég ozon tartalmát pontosan meghatározni mindeddig nem sikerült. Végre némely elemek azon képességét, mely szerint különböző körülmények között, egészen más és más természeti tulajdonokat tesznek fel Allotropia-nak (rlllog más; ronnos tulajdonság) nevezik. Az éleny tehát két allotropikus állapotban vagy módosulásban léphet fel: a) közönséges éleny b) mint ozon- éleny, az antozonnal a harmadik módosulását akarják az élenynek jegyezni, ezt azonban kiválólag nagy homály fedi. — Ezen jegyzet szolgáljon vázlatul az alább következőkre nézve, mert az itt említett eszmék mind részletesen fognak tárgyaltatni. *) De lássuk ezt részletesebben : A vilany lassú elégése -)- 25—30° C-nál alkalmat nyújt az ozon némely tulajdonait különösen szagát és élegitő tehetséget közelebbről felismerni. Töltsünk meg valamely edényt félig forró vízzel, és ez miután mintegy 35° C-ig meghűlt, állítsunk ebbe üveg fedővel fedett nagyobb nyílású üveget, melybe előbb mintegy 0.5 dm. hosszúságú vilanyt tettünk, és annyi vizet, hogy gramm edényt változtatott ozonná. Dr. Pincus — Pog- gendorf Annalen Leipzig 1871 Nro 11. 480-ik lapon — észlelte az ozon szokatlan képződését; ha ugyanis kö- nenyt igen vékony fémcsövön bocsátunk a légkörbe, és meggyujtva lehetőleg kis lánggal ég, az ozon szagát azonnal észre lehet venni. Ha ezen kis lángra néhány másodpercig tiszta hideg üveg poharat tartunk, ebben az ozon szaga oly erős, mint egy épen most kisütött fegyverzett palack belseje. Ha a legtisztább horgany- és kénsavból kifejtett köneny, nagyobi) biztosság okáért még tisztitó és száritó készüléken is keresztül vezettetik, ez nem csak nem gyöngíti vagy akadályozza, sőt erős- biti az ozon,szag feljelenését, sőt a köneny elégésénél is, a legtisztább élenyben ugyanazon tünemény észlelhető. — Mantegazza pedig tapasztalta, hogy az illő olajok, ter- petin, szekfü, citrom, lavendula a körlég élenyének társaságában a veröféuyen igen gazdag forrásai az ózonnak, nemkülönben az illatos virágok is u. m. náreiss, hyacint, rezeda stb. Mantegazza azon véleményben van, hogy ezen tényeket értékesíteni lehetne mocsáros helyeken a lég tisztítására. ]STat. For. 1872. 17. sz. Az ozon, vagy helyesebben mondva az ozonositott éleny tulajdonait szintén nagy szorgalommal s nem csekély elme- éllel tanulmányozta Schőnbein. Habár elméletében túl- zólag is nagy tért nyitott, nem tagadható előnyös következtetése, ez bírta a munkálkodásra Berzelius de la Ilivé, Fischer, Bequerel Fremy Osann és más több természetbúvárt is. Az ozon kiválóbb tulajdonai ezek : Az ozon, nedv hozzájárultával rögtön kiválasztja a fémiblagokból az iblanyt; az ozon ezen sajátsága igen jellemző, és azért a hamiblag keverése keményítővel igen érzékeny kémszere az ózonnak. Schőnbein a kémszer készítését igy ajánlja: forraltassék fel 200 r. viz, ebbe jő 10 r. keményitö és 1 r. hamiblag, ezen keverékkel kell bekenni az átszűrő fehér papirt és apró részekre metélni és jól elzárt üvegben tartani; Guajak'mézga bor- szeszbeni oldatába is szokták a kémpapirt áztatni. Ha most ezen papirszeleteket akarjuk használni mint kémszert az ozonra, ekkor a papir szeleteket párolt vízzel nedvesítjük. De szükséges, hogy a kémlö papírok legyenek szabad téren a körlégnek kitéve, esőtől s napa vilany fele a vízből kiálljon és igy a kiálló vilanyt a körlég környezi, ily állapotban a vilany körül fehér köd foghagyma szaggal fog kifejlődni, meleg vízben a köd kifejlődése erösbűlni fog, ha azon edényt, melyben a vilany van, kissé mozgatjuk, mert igy a vilany más és más részei jönnek érintkezésbe a körléggel , ezen műtét folyamával 3—5 pere után, azon üvegben, melyben a vilany van, egészen más kellemetlen és köhögésre ingerlő szagot fogunk érezni, és ez az ozon-élenynek tulajdonítható, mely a körlég élenyéből származott.
