Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
34 rendű — apátság birtokainak gyümölcséből szilárdult, emelkedett s tartatott fenn; majd a welle hr ad-pilis-pásztói cisterci apátság gondjaira bízatott; később újra a pilis-pásztói eisterciekre ruháztatott; az utólsó évtizedben pedig a zircz-pilis-pásztói cisterci apátság által tartatott lenn, szóval, mely másfél évszázadon át cisterci alapon állott, utóvégre is a közjóra irányzott áldozat minden előnyeivel és terheivel, újra és véglegesen egész kiterjedésében a cisterci rend tanintézetévé legyen. És ugyan Willax Ferdinand apát már az 185°/í-ki tanévet követő szünidőben maga köré gyüjté szerzetének tagjait, s kikérte tanácsukat az egri nyolc osztályú gymnasium súlyos terhének eshetöleges elvállalása iránt. „Ha a szerzet anyagi tehetsége megbirja a terhet, s a közjó úgy kívánja, vállaltassék el,“ — ez volt az általános vélemény, a többi pedig a tapasztalatdús rendfőnökre hagyatott. A cs. k. oktatásügyi ministerium a tanhatóság útján többször kijelentette, hogy az egri négy felsőbb gymnasiumi osztály úgy, a mint van, a nyilvánosság, érettségi vizsga tarthatás és közérvényü bizonyítványok kiadhatásának jogával föl nem ruháztathatik, s hatályosan sürgette azoknak a nyilvános jellemű négy alsó osztálylyal az Org. Entwurf követelése szerinti egybeolvasztását. Nehogy tehát a gymnasium az ifjúság és szülök kárával az 185'/rki évben is úgy, mint a múltban, elüttessék az érettségi- vizsgatarthatás jogától, Bartakovics Albert érsek érett megfontolás után az 1852-ki év elején Mariássy Gábor főegyházi kanonokot, mint saját és a főkáptalan meghatalmazottját felküldötte Bécsbe a cs. kir. oktatásügyi ministerium- hoz, azon megbízással, hogy a gymnasium sorsának végelintézését eszközölni törekedjék. Meghivatott oda ugyanazon időben Willax Ferdinand apát is, s a cs. kir. ministeriumnál vett értesülések s kölcsönös értekezletük eredménye annak megállapítása lön, hogy a cisterci rend vezetése alatti algymnasium s az érseki lyceumban elhelyezett négy felső osztály mielőbb egybe olvasztassanak. Erre april hóban kineveztetett Bezegh András, főegyházi kanonok s a felső osztályok vezetője, ez évre az egész gymnasium igazgatójává, aztán az ívj igazgató május 5-én tanácskoz- inányra gyűjtötte az egyesítendő részek tanárait s végrehajtotta az egygyé forradást. Mely alkalommal egyszersmind megállapíthatott, hogy, mivel a tanév mármár vége felé jár, tanárok és tanulók folytassák az iskolázást úgy és ott, a mint és a hol kezdették, a négy felső osztály az érseki lyceumban, az alsók pedig a cisterci gymnasiumban. Bartakovics Albert érsek, Mariássy Gábor kanonok s főkáptalani megbizott és Willax Ferdinand zirczi apát pedig 1852-ki jun. 8-kán megállapodtak abban, hogy az egri nyolc osztályú gymnasium a cisterci rend tanintézete lészen, s egyelőre ugyan csak hat évre szóló szerződés által meghatározták a tanerők mikénti kiállítása, díjazása s a lyceumi tanszerek ideiglenes használása — stb. módját és föltéteit. *) *) „Egyezkedés. Alólirottak ezennel adják tudtára mindeneknek, a kiket illet: hogy ők a magas cs. k. vallás és közoktatásügyi ministeriumnak 1850-dik évi nov. 11-kén 2770—2. és folyó évi april 11-kén 2385—327 sz. a. kelt rendeleteik értelmében Egerben egy nagyobb azaz nyolc osztályú gymnasiumot még ezen reánk következő 1852/3 iskolai évre felállítani és megnyitni óhajtván, ezen célnak kölcsönös anyagi és szellemi segítség és közös gyámolitás mellett eszközlendö kivitelére nézve kölcsönösen megegyeztek a következen- dökben : I. Ezen egri nagyobb gymnasium a cisterci rend tanintézete lészen, úgy, hogy az ilyen nyolc osztályú gymnasiumokhoz meg- kivántató 12 vagy 13 tanegyént a nevezett rend a maga kebeléből fogja kiállítani; minthogy azonban a zircz-pilis- és pásztói apát úr állítása szerint a cisterci rend jelen állapota, tekintve mind egyéneinek számát, mind anyagi erejét a létesítendő nagy gymnasium szükségeinek födözésére képes nem lenne: — U. Alólirt egri érsek a főkáptalannal egyesülve Ígéri s lekötelezi magát, miszerint a nagy gymnasiumi tanszékek közül hármat mind alkalmas egyénekkel betöltendi, mind pedig ezeknek fizetését egyenkint 500, azaz ötszáz, összesen tehát 1500, azaz ezer ötszáz pengő forintig magára vállalja. — III. A fenérintett három tanári székre alkalmas oktatókat mind addig az egri érsek nevez, míg a cisterci rendnek, elégséges egyénei lévén, ugyan az egri érsek és főkáptalan által a mondott három tanszékre előleg megajánlott ezer ötszáz pengő forintnyi évi fizetés élvezete mellett az apát ezen tanszékeket is betöltheti. — IV. Az oktatás vezetésének s az erkölcsi fegyelem fentartásának könnyebbitése tekintetéből a cisterci rend az intézetben volt eddigi hat osztályterem mellett még kettőt fog nyitni. Hogy pedig a lyceum múzeumát és egyéb tudományos segédeszközeit használhassa, úgy és annyiban engedtetetik meg, a mennyiben némely könnyebben átszállítható tárgyak vagy gépek az igazgató megkérése folytán és ugyanannak téritvénye mellett megkívántaié időre ki fognak kölcsönöztetni ; ha pedig a nagyobbszerüekkel is practicus útmutatás szükségeltetnék, akkor a történhető károk elkerülése végett az illető tanár a practicus előadást tanitványai előtt a lyceum épületében fogja tarthatni. — V. Hogy mely tanszékeket foglalandják el az érsek által kijelölendő tanárok? valamint más a felállítandó gymnasium iránt bármikor netalán felmerülendő egyéb kérdések annak idejében, a hol és mennyire szükség lesz, kölcsönös értekezés útján fognak elintéztetni. — VI. Világosan megjegyeztetik, hogy ezen egyezkedés csak hat egymás után következendő és a beközelgető 185a/a-ik iskolai évtől számítandó évekre szól, a nélkül, hogy ezen önkéntes egyosségböl az előszámlált hat éveken túl jövőre akármelyik egyezkedő rész terhére, akár a tanárok kikötött kiállitására, akár azok megajánlott fizetésére nézve bármi úton módon következtetni lehetne. Kelt Pesten, junius 8-án 1852. Bartakovics Albert, mk. egri Érsek. p. h. — Az egri káptalan részéről. Mariássy Gábor, m. k. egri kanonok, p. h. — Willax Ferdinand, m. k. zirczi, pilisi és pásztói apát. p. h.
