Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
28 kamatjának fele a gymnasiumban, fele a lyceumban tanuló szegény ifjak között osztassák ki az igazgatók és tanárok által.“ ') Ez alatt nőtt növekedett a pilis-pásztói apátság egri conventje, és Schumann apát hat évi gond és törekvés után végre megérte azon örömet, hogy kis családja 14 tagra szaporodván, az 180%-ki tanévre az egri gymnasiumban már minden tanszéket saját szerzetesei által foglaltathatott el. Nem kis örömmel jelenté ezt felsőbb helyre a jó apát, mert teljesitve vala, mit a pilis-pásztói cisterci apátságot visszaállitó oklevélben a királyi Fölség, mielőbb teljesítendő kötelességévé tett s nem rég is sürgetett. De ime a hő óhajtások teljesülésének első éve alig múlt el, s eljött utólsó életéve Schumann apátnak, ki, midőn a ragályos betegségben sinlödő s a gymnasium épületében elhelyezett katonáknak buzgón osztá a vallás sz. vigasztalásait, ott magába szíván az öldöklő kóranyagot, mint a fele- baráti szeretet áldozata fejezé be munkás pályáját 1809 ki nov. 16-án, élete 62-ik évében. A pilisi és pásztói apátságok, mint fentebb érintők, egykor terjedelmes fekvő javak birtokában valának, csak maga a pásztói apátság a mohácsi vész előtt két mezővárost s huszonkét falut birtokolt. De a háborús idők viszontagságai elragadák s idegen kezekre juttaták e birtokok legnagyobb részét, s valamint Zsolnay Andrásnak, úgy utódainak sem sikerült azokat többé visszaszerezni. A mi pedig megvolt, oly kevésből állott, hogy, ha kevés tagú családot fentarthatott is, de nagyobbszerti célok létesítésére elégtelen volt. Midőn a Cisterciek a Jézustársu- latabeliek egri collegiumát először elfoglalák, elég könnyen boldogúlhattak ; mert apátjok ugyanaz lévén, kinek a wellehradi gazdag monostor biztosította állásának díszét és méltóságát, e részről kiadások álta 1 nemcsak nem terheltettek, sőt, mivel újoncaik Wellehradban neveltetének, segélyeztettek; aztán a pilis-pásztói birtokok mellett nem csekély segítséget nyújtottak az egri collegium járulékai, a jól fölszerelt gyógyszertár, mely biztosította a templom kiadásait; továbbá a Foglár és Barkóczy ajándékozta házak és a mintegy háromszáz kapásnyi szőlők, melyeknek gyümölcse a többihez nem megvetendő adalékúl szolgált. Mindezek mellett nem kell felednünk, hogy, úgy szólva, új, mindenesetre igen jó karban lévő épületeket, s gazdagon fölszerelt templomot vettek át. Hogy szabálysze- rüleg álljanak fenn, — ha ők is csakhamar el nem töröltetnek, — előbbutóbb szerzetföre , apátra leendett szükségük, s az ezzel és újoncaik neveltetésével járó költségeket kizárólag eddigi jövedelmeikből kellendett födözniök. Ily körülményekre mit láttak szükségesnek a pilis-pásztói egri convent tagjai, világosan kivehető a fentemlitett azon folyamodvány utolsó pontjából, melylyel 1790-ben visszaállittatásukat kérelmezték, hol nyíltan kimondják, miszerint a pilis-pásztói apátság jövedelmei egy apát illő eltartására nem lévén elégségesek, kérniök kell, hogy a talán közelebb választandó zirczi, vagy sz. gotthardi cisterci rendű magyar apátnak rendeltessenek alá.* 2) Midőn azonban 1802-ben visszaállíttattak, mint láttuk, mégis saját apátot nyertek. De hogy ennek nem csekély nehézségekkel kellett szerzetes családja fen tartásában küzdenie, elgondolhatjuk, ha számba veszszük, hogy az eltöröltetés óta lefolyt évek alatt az egykori egri convent járulékai s jövedelmeinek jelentékeny mellékforrásai, a gyógyszertár, a Foglár és Barkóczy ajándékozta házak és a szőlők, miként föntebb említők, mind elidegenittettek, s így a visszaállított Cisterciek Egerben mitsem vettek át többé, mint a tűzvész által megrongált épületeket s az elhanyagolt majorkertet. Nevelték az anyagiakbani szorultságot a francia háborúk költségei, melyektől a pilis-pásztói apátság sem volt megkímélve. Mindezek s általán a pilis-pásztói kisded cisterci-család és egri gymnasium összes anyagi és szellemi érdekei nemcsak kivánatosnak, de sőt szükségesnek tüntették föl a többször érintett folyamodványban kifejezett kérelemnek teljesülését, szükségesnek azt, hogy Schumann apát halála után a pilis-pásztói apátság a tehetősebb zirczi apátsággal egyesittessék. S erre önkényt kínálkozott a legjobb alkalom. A cisterci rend sz. Robert molesme-i sz. Benedek rendű apát által franciaországban, Dijon városa közelében 1098-ban alapittatva, sz. Alberik, mint második apát által fentartatva, elterjesztve pedig sz. (Harding) István, s még inkább clairvaux-i sz. Bernárd által, ki ez utóbbinak kormányzása idejében, 1113-ban lépett a cisterci rendbe, csakhamar meghonosittatott magy arországban is, hol az első e rendű apátságok a topuszkai vagy topliczai 1135-ben a zágrábi egyházmegyében, s a czikádori a pécsiben, még sz. Bernard életében alapittattak. Néhány év*) Csomortányi Antal rövid életrajza látható az egri kath. fögymnasium 186'/2-ki tudósitványában. 2) Et quia Inelytis SS. et 00. aequum videtur, nos a Patre nostro Yenerandissimo Domino Pkilippo de Zűri, Abbate quippe Moraviae levati Coenobii Wellehradensis independentes fieri, in id quoque, etsi dolenter eonsentimus , humillime supplicantes : ut quoniam sumptus Abbatiarum Pilis ac Pásztó per conscriptionem eruti, pro congrua proprii Abbatis sustentatione minime sufficiunt, noviter fors eli-
