Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
25 Azon időben, midőn felsőbb helyen az elhagyott gymnasiumok jövőjéről gondoskodának, gondoskodtak egyszersmind új tanrendszerről is, mely az 1777/s-ki tanév kezdetével lépett életbe. Ennek fővonásai: a gymnasiumi osztályok száma hatról ötre szállíttatott, az eddigi első osztályra nézve pedig rendeltetett, hogy helyette külön két, vagy ahol lehet, három elemi osztály állíttassák, melyekben az ifjak a latin nyelv elemeibe avattassanak s a gym- nasiumra előkészíttessenek; tannyelvül a latin nyelv hagyatott meg; a hitoktatás kezelésére külön hittanár és szónok állíttatott; azon tanulmányok, melyek eddig tárgyát képezék a gymnasiumi oktatásnak, részben módosítóit terjedelem és kezelés mellett megtartatván, a gymnasiumi tanítás körébe vonattak a római régészet és hitregetan bővebb tárgyalása, a gyakorlati mértan és észjogtan elemei, a gondolkodástan és természetrajz, s egyebek, p. az ékesirás, mint rendkívüli tárgyak. Az ifjúság vallás-erkölcsi élete és érzületének ápolására, bár némileg korlátozva, fentartattak a gymnasiumoknál addig divatozott sz. szokások, az istentisztelet naponkénti s ünnep- és vasárnapon délelőtti és utáni látogatása, a lelkigyakorlatok, a szentségek gyakori vétele, mire nézve rendeltetett, hogy Sz. Mária társulatának tagjai kéthetenként, a többi ifjak pedig havonként egyszer gyónjanak és áldozzanak sat.— s ez azon rendszer, melyet a pilis-pásztói Cisterciek Egerben megtelepülésük idején találtak. De az új rendszer 1780-tól lassanként sajnálatosan módosíttatott. Különösen a gymnasiumi oktatás, nevelés valláserkölcsi tényezői csakhamar kimélytelen kezekkel érintetének ; szomoritó s lelkileg eltörpítő hitközönyösség színhelyeivé lőnek a tantermek, hol előbb ép, egészséges kathol. oktatás- és nevelésben részesült a tanuló ifjúság. Az akkori állapotok ismertetésére elég fölemlítenünk az 1784-ki jun. 14-én kiadott rendelvényt, mely által az ifjúság ájtatos társulatai, gyülekezetei s ezekkel járó egyházi ünnepélyei eltöröltettek, a lelki gyakorlatok megszüntettek, az ünnep- és vasárnap délutáni istentiszteleten megjelenni, a szentségekhez — kivéve a húsvéti gyónást és áldozást — járulni kinekkinek szabad akaratára bízatott, a tánctermek és színjátékok látogatása pedig— ezekért mintegy kárpótlásúl — tekintet nélkül osztályra és korra általán megengedtetett. Ezeken kívül aprónként jöttek egyéb módosítások is, mint a gymnasiumba fölvetethetést illető korlátozás, melynél fogva a földművelőknek csak azon gyermekei jegyeztethettek be, kik kitűnő elsőrendű bizonyítványt mutattak fel; továbbá behozatott s a gymnasiu- mokra 6 írtban állapíttatott, meg a tandíj ; a latin helyett a német lett tannyelvvé; majd kiküszöböltetvén a régi, határozottan kath. jellemű imádságok, előadás előtt- és utánra félszeg türelmeskedésböl, egykét más vallású kedvéért, a kathol. ifjakra is olyanok tolattak, melyeket a protestáns vagy akár zsidó, mahomedán és pogány egyiránt elmondhasson. Romboló idők voltak ezek, — láttuk gyümölcseiket, — jó, hogy rég elmúltak ; vajha szellemök soha többé vissza ne térjen. 1784-ki jul. 16-kán II. József császár aláirt egy okmányt, mely által Morvaországban több kolostor, köztük a wellebradi cisterci rendű apátság is, eltöröltetett. A rendelvény pár hónapig, melyek folytában az egri cisterci nigne prospectum esse volumus, Collegium abolitae Societatis Jesu in Episeopali Civitate Agriensi situm, . . . Aedificium item scholare . . . Domum praeterea Foglarianam diétám, . . . Hortum suburbanum cum falcastro. . . Vineas insuper tereentorum cireiter fossorum. . . Bi- bliotbecam Collegii Agriensis . . . demum Ecclesiam repetitae abolitae Societatis Collegio adnexam et Sancto Francisco Borgiae pie dica- tam cum sacra Supelleetili, . . . necnon Apothecam per Episcopum condam Telekessy pro dote Ecclesiae praeattacti Collegii fundatam. . . Fideli Nostro Nobis Dilecto Philippo de Zury, S. et Ex. 0. Cist. Reg. Conv. B. M. V. de Wellehrad in Moravia, et de Pilis et Pásztó in Hungária Abbati . . . Eiusdemque Sacro et Exempto Ordini et Religiosis in maiori Gymnasio Agriensi Scholas publicas doeturis, ea ratione contulissemus et donassemus, ut Idem praedeclaratus Abbas ad formandum Agriae Conventum Bona ad utramque Abbatiam, Pilisiensem et Pásztoviensem pertinentia, sub unam et identicam ibidem constitnti Sacri et Ex. Ord. Cisterciensium Superioris Administrationen! consi- gnare, Eidemque Conventui applicare ; mox nuncupatam Ecclesiam . . . sartam tectam conservare, . . . Cultum Divinum, ceteraque servitia spiritualia more in Sacro et Ex. Ordine suo consveto . . . zelose praestare, una vero in maiori Gymnasio Agriensi Scholas publicas docere, et pro iisdem docendis quinque Professores requisites, unum praeterea Extraordinarium, Catechetam, item Exhortatorem intertenere, et scholas iuxta praescriptum novi Systematis literarii et eatenus, exarandarum dehinc etiam Benignarum Ordinationum Nostrarum, gratuito docere, . . . Aedificia in bono statu sumptibus suis conservare et reparare . . . antelatus Abbas , et Sacer Eiusdem Exemptus Ordo Ci- sterciensis obligetur, sitque obstrictus, . . . Quantum vero ad Hortum Gymnasio Agriensi dementer collatum respicit, eiusdem usum fructum repetito S. Ordini . . . concedimus, imo Assignamus, Conferimus , Donamus , et salutarem hanc Fundationem Animo deliberate . . . insti- tuimus, nihil prorsus dubitantes, quin Nostri quoque in Regimine Successores providam hanc Ordinationem nostram, non modo adimplere, quin potius Eandem pro ratione circumstantiainm novis etiam gratiis et favoribus augere omnino adnitantur. Quapropter Benigne praeci- pimus et mandamus, quorum interest, vei in futurum intererit, universis, quatenus praesentem salutarem Fundationem et Ordinationem Nostram in quibusvis evenientibus casibus adamussim observare noverint, neque Eidem sub incursu indignationis Nostrae Regiae quaqua ratione contravenire praesumant. In cuius maius Robur . . . hasce . . . extradandas esse duximus et concedendas Literas Fundationales. Datum ... in Archiducali Civitate Nostra Vienna Austriae , die 14 mensis Augusti Anno Domini 1784. — A cist. r. egri conventjónek levéltárában. a
