Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
19 Azonban a Jezsuita atyák által kifejtett és ápolt élénk hitélet gyúpontja, mint érintők, azon templom volt, melyben a gymnasiumi ifjúság is naponként megjelent Isten iránti kötelmeit leróni. Az itt buzgón ájtatoskodó népes hivősereg példája, melyet folyton szemlélt, hatalmasan élesztette buzgalmát; de vezetői sem mulaszták el az egy szükséges iránt lelkesíteni s benne az igazi kathol. szellemet és érzületet valamint a hitoktatások és szónoklatok ünnepi és vasárnapi rendes folyamán, úgy a vallási szertartások és istentiszteleti cselekményekbeni részvétel, a kegyszerek gyakori kiszolgáltatása s egyéb rendkívüli tényezők által is ápolni s fentartani. így a lelki sz. gyakorlatok Loyolai sz. Ignác elmélkedéseinek nyomán évenként rendesen megtartattak, a theologia hallgatóinál ugyan nyolc, a kisebbeknél pedig három napon át. Az összes növendékség különös kegyelettel s megfelelő ájtatoskodássál szentelte Xaveri sz. Ferenc tiszteletére az ö ünnepét követő tiz pénteket. Mióta Gonzaga Alajosnak a szentek sorába igtatása 1727-ben a gymnasium Körében fényesen megttnnepeltetett, évről évre növekedett iránta, mint a tanulóifjúság védszentje iránt, a vallásos tisztelet, mely később az ő ünnepe táján hat egymásutáni vasárnap végzett gyónás és áldozásban nyerte kifejezését. A sz. Pártfogó ünnepén az ifjak a tanépii- letböl égő gyertyákkal ellátva, s a „Coeleste lilium“-ot zengve, körmenetileg vonultak templomjukba, hol a nap fényének emelésére a káptalan infulás tagjai, vagy maga a főpásztor, mint péld. 1766-ban gr. Eszterházy Károly, szívesen végezték az ünnepélyes misét. A Sodalitas Mariana is folyton fenállott és gyarapodott s a vallásosság és jó erkölcsök ápolására hathatós tényező maradt mindvégig, tagjai az összes növendékségnek példányképül szolgáltak vallásosságban, erkölcsös magatartásban s a körülményeik- és tehetségükhöz mért jó cselekedetek gyakorlásában. Mint különös feladatukat tekintették egyebek közt az épületes tartalmú könyvek’terjesztését az ifjúság közt, milyen volt a Hevenessy Gábor atya által szerkesztett „Diarium adolescentis studiosi“, melyet egy ifjú tagtárs, Langendorfi báró Schumann Kristóf, saját költségén nyomatott ki; úgy a „Historica relatio usque ad nostra tempóra continuata miraculosarum imaginum Beatae Mariae Virginis per Hungáriám, adjectaque eidem Regna“ cimü könyv; Bossuet-nek a protestan- tismusról szóló könyve, sz. Ignác, sz. Alajos, s a magyar származású szentek életirásai sat. Továbbá telhetöleg gyakorolták a szegényebb pályatársak segélyezését, kiket példáúl iskolai könyvekkel, vagy betegség esetén gyógyszerekkel láttak el összeadott fillérkéikből, vagy azon kegyes adományokból, melyeket nem ritkán bőven nyertek számos derék pártfogóiktól, kik között hálával emlittetnek: Püspöki András és Engelmayer Sámuel kanonokok, Tóth I. pásztói plébános, Rottenstain Ferenc heves megyei birtokos és Szentgyörgyi János hevesmegyei főpénztár- nők, kiknek s hasonló más jó lelkeknek adományaiból szereztettek és készittettek az egykor díszes labarumok is, melyek sz. menetek s temetések alkalmával zászlók gyanánt használtattak. — A társulat a Bold. Szűz ünnepeit kiváló diszszel tartotta, különösen pedig Sarlós-Boldogasszony napját — Yisitatio B. M. Virginis — melyről nevét vette, s melyen az új tagok ünnepélyes felavatása történni szokott. Fény és épületességben sokat nyert e nap legkivált az új tanpalotába átköltözés után. Az ifjak innen e napon, miként sz. Alajos napján, ünnepélyes menetben, párosán vonultak a templomba, kezükben égő gyertyával, az „Ave maris Stella“ zengedezése mellett, melybe köz- ben-közben a templom erkélyén elhelyezett zenekar játéka vegyült, 8 hasonlókép mentek vissza a pontificalis mise s az új tagok felavatása után a díszterembe, hol az idősb tagok egyike — régente egyik a theologia hallgatói közöl — épületes beszédet mondott a Bold. Szűz Máriáról, az ö erényeiről, követéséről, sat. a jelenlevő társak s a rendesen számos vendégek koszorújához ’). *) A társulat teljesebb ismertetésére méltónak tartjuk egypár évről szóló rövidebb értesítést ideigtatni, péld. 1745-röl: „Ut sodales hi Mariani nőmén tantum virtutibus aequarent, legem sibi dixerunt virtutum omnium, praeeipue earum, quae hanc aetatem ornant, innocentiae, continentiae, modestiae. Solenne illis erat saeratos Divae Virgini dies aliquo sui afflictandi studio praevenire, tűm animo- rum labem eluere , coelestem mensam accedere, tenerrimo pietatis sensu coetibus consvetis, sacrisque sermonibus interessé. Et ne hi in Virginem Matrem ignieuli aliquando exstinguerentur, constanti voluntate inter se eos pia exercitatione Circuli Mariani fovere.“ — Továbbá 1756-ról „Sodalitas sub titulo Virginis, ad Elisabeth invisentis, conflata omnia Matris et Dominae suae festa magno apparatu et splendore celebravit, confluentibus ad ingressum omnem solemnem Juris Patrii et Philosophiae studiosis. Ipso titulari festő Congregationis huius Praeses — Emericus Hatos, poeseos Professor, — Illustr. ac Eev. Dominum Ven. Capituli Praepositum Majoréra, Sámuelem Engelmayer, in ingressu solenni face sua instructum socium habnit. Numeravit Sodalitas 209, quibus nihil antiquius fűit tenero Matris suae amore et cultu, quem ut amplius augerent, nihil intentatum reliquere. Iucundum sane erat Praesidi chartulas, quas singulis mensibus oíferebant, volvere, et in iis Marianarum virtutum exercitia, aliaque Matrem Sanctissimam sibi demerendi studia legere. Solemne multis erat noctes in precibus aut duris lectis agere, sensus in froeno tenere, sabbatinas dies ieiunändo Matri sanctissimae consecrare, domi pios de Ea ser- mones miscere, rudes erudire. In templo certe suas in stationes divisi parvulos post doctrinam christianam Dominicis interrogabant, bene 3*
