Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
15 Ez alkalmak egyikén a vitatkozó iíjak ellenfelei három püspök valának, t. i. maga gr. Erdődy Gábor, továbbá a pécsi püspök és a szepesvári nagyprépost, ki akkor szenteltetett föl tenacri püspökké. Ugyanez évben megkezdék valamint az egyházjog úgy a hazai jog hallgatói is pártfogóik- sz. Tamás és sz. Yvó- napjait ünnepélyesen megülni, mely ünnepélynek főrészét a pontiíicalis misén kívül az tévé, hogy az ifjak e napokban a szentségekhez járultak. így dicső emlékű Foglár György, ugyanegy nemes határozata és áldozatával, két fontos ügynek lön hasznára, s mig a theologiai tanintézetet jelentékenyen gyarapitá, egyszersmind alapját tévé le az egri jogakademiának, melyben idők folytán sok derék magyar ifjú nyerte jogtudóssá képeztetésének jótéteményét. Az igy megalapított jog-iskola nem sokára tovább fejlett, csakhamar a haza egyéb hasonnemti tanintézeteinek színvonalára emelkedett, s többszörös viszontagságok után, melyek következtében tantermei ismét és ismét üresen maradának, legközelebb, névszerint 186y2-ben Kis-apponyi Bartakovics Albert egri érsek és a főkáptalan nagylelkű áldozatkészségük által nyerte az újabb kor igényeinek teljesen megfelelő jelen szervezetét. A XVIII. század közepe közelgett, s vele eljött a Jezsuita atyák egri gymnasiuma teljes kifejtésének ideje, eljött annak erőteljes férfi kora. Ez ,Szalai gróf Barkóczy Ferenc püspök főpásztorkodásának idejére esik, kiről 1745-nél megjegyezve áll: „Sodalitas Beatae Mariae Virginis, Elisabeth Visitantis, in locum defuncti Rectoris sui, Excelientissimi Praesulis Agriensis C. Gabrielis Antonii Erdődy, caput nacta est Excellentissimum Praesulem itidem Agriensem C. Franciscum Barkóczy.“ •) Már 1744-ben elkülönittettek a gymnasium felső osztályának növendékei, s mint rhetorok és poéták külön tantermeket s külön tanárokat nyeré nek, s igy az összes gymnasiumi növendék- séget, az igazgatón kívül, három helyett, ez időtől négy tanférfiú vezette. A templom készen lévén, a rendháznak, mely Residentíából 1740-ben emeltetett Collegiummá, kiépítése vévé igénybe a figyelmet és tehetséget. Az éjszaki szárnyból még hiányzott a nagyobb rész, 26 ölnyi hosszaságban, nyugatról kelet felé, mely irányban az építkezési téren feküdt az iskolává alakított török mecset. 1745-től oly mérvben folyt az építés, hogy 1749-ben az iskoláknak már az éjszaki szárnyban lehete helyet, mint utolsó ideiglenes szállást, készíteni, mire a török mecset elbontatott, az éjszaki szárny pedig külsőleg teljesen befejeztetett. Egyébiránt: Az iskolák nem soká maradtak ez új helyökön. T. i. még ez évben egy nagylelkű jóltevő, kit már nem egyszer kelle említenünk, Foglár György kanonok, a Jezsuita atyák rendházának éjszaki szárnyától egy keskeny útca által elválasztott saját házát és telkét ajándékozá az atyáknak, azon szándokkal, hogy ott emeltessék egy célszerű iskolaépület, s azon fentartással, hogy míg él, már ugyan nem mint tulajdonos, hanem évenként 100 frtnyi bérért benne lakhassék. Erre Foglár házának tágas udvarán már 1750-diki junius elsején letétetett nagy ünnepélyességgel az iskolaépület alapköve. Az épités 1753-ik év tavaszától igen gyorsan folyt ; siettek vele , talán hogy a kegyes aggastyán Foglár György, láthassa a müvet, melynek ő adott helyet. S ez el is éretett. Foglár életének végső éve 1754 volt, s ennek első felében már készen állt a céljához képest nagyszerű kétemeletes épület, melynek hossza 114', szélessége 51', magassága a tetőzetig 45‘, végfaláé pedig 72', — következőleg osztatva be : földszint, a padlásig vezető lépcsőzeten kívül, vala három tanterem, egyik három, s kettő két ablakkal ; az első emelet ben négy tanterem, és a színpadhoz vezető külön lépcsőzet a szereplő ifjak számára; végre a második emeleten a színpad és a gymnasium díszterme, melynek hossza 50', szélessége 45', magassága 24' vala. Ebben két karzat, lépcsőnkint emelkedő padok, s egy födött mélyedésben a „Sodalitas Mariana“ számára egy diszes oltár a boldog. Szűz képével volt alkalmazva. A tantermek az osztályok sz. pártfogóinak, s a lépcsőzet fordulópontjai a szeplőtelen Szűz és sz. Józsefnek képeivel valának ékesítve. Az épületnek a collegium és templom előtere felé álló déli végfala, melynek csúcsánál volt alkalmazva egy csinos kis torony harangocskájával, a szeplőtelen Szűz, sz. Ignác és sz. Alajos fülkékbe állított szobraikkal dísze sittetett, s e föliratot nyerte: Gymnasium Societatis Jesu, Auspice Deo Optimo Maximo, formandae bonis moribus, literis juventuti positum Anno 1754. Az építményt szakértők 18000 írtra becsülték; noha tulajdonkép okkal móddal 13000 frtnyi költséggel állíttatott elé. Ez uj iskolaépület fölavatása a mondott évi julius 31-kén sz. Ignác ünnepén ment végbe, megfelelő fénynyel és pompával. Reggel az addigi oskolákból ment az ifjúság a templomba s az ünnepélyes nagymise alatt, melynek kezdetén segítségül hivatott a Szentlélek Isten, magához vette az Oltáriszentséget, erre szép rendben tanáraival együtt dobszó- s trombiták harsogása közt vonúlt az új gymnasiumba, melynek dísztermében az igazgató alkalmi ) Hist. Domus Agr. Soc. Jesu ab Anno 1739—1772.
