Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1864
9 jött maga Rákóczy Ferenc néhány ezer fegyveressel, a várat ostrom alá vette, s kezdette lövetni. A várbeliek élelem és viz hiányában kényszerűiének alkudozásba bocsátkozni, s úgy egyezének meg az ostromlókkal, hogy mindenkinek adassék és bagyassék meg tulajdona, legyen szabad földjeiket s szőlőiket művelni, s ha a várbelieknek nyolc hó alatt nem jőne segély, a vár dec. 7-én adassék át a Rákóczy-pártiaknak. Erre kiki ment saját házába, s a Jezsuita atyák is, miután Schavnikról, mely egyidőre a Rákóczy pártiak által már ugyan elfoglaltatott, de ismét visszaadatott, némi pénzt és eleséget nyertek, elfoglalták megrongált rendházokat, s annyira mennyire kijavíttatták a templom-, iskola- és kertekkel együtt. Az iskolák folytatását sürgette Telekessy püspök, s mivel Jezsuitarendi tanár rögtön nem vala szerezhető, ő maga rendelte póttanárúl a parvisták és principisták vezetésére Ach József papnövendéket; kinek segélyével junius elsejétől folytattattak a gymnasiumi előadások az iskolaév végéig. E zavarok között Telekessy István püspök, az egri egyházmegye újjá alkotója, egy fontos lépést tett papságának s egyszersmind összes egyházmegyéjének javára, s az egri gymnasium díszére. Az egykori egri püspöki megye, főleg pedig annak azon területei, melyek jelenben a szathmári egyházmegyét s az egri főmegyét képezik, mondhatatlanul sokat szenvedtek a törökök és protestánsok pusztításai által, melyek következtében az egykor virágzó parochiák sok helyütt elenyésztek s a katholikus hitélet teljesen kioltatott. E rombolások képe egész borzasztóságában áll előttünk, ha beletekintünk az egri fömegye 1863-ki és a szathmári megye 1864-ki névkönyveibe, hol azt találjuk, hogy a 14-ik század folytában a mostani egri főmegyében a káptalanbeliek, apátok és prépostokon kívül, 293, s a szathmári megye területén 94 javadalmazott egyházi férfiú volt, kikről, hogy a pápai tizedet megfizették, bizonyittatik ; s ha ezzel összehasonlítjuk azon állapotot, melyet Telekessy István püspök 1699-ben talált, mely évben az egri fömegye területén, hol most 258 egyházi férfiú is aligha fölös számmal izzad a lelkipásztori pályán, összesen 32 fölszentelt pap s 11 licentiatus, — a szathmári egyházmegye 443, 69 négyszög mérföldnyi területén pedig, hol jelenben 100 megyei pap munkálkodik az Úr szőlejében, a szathmári és nagybányai Jezsuita atyákon s a nagyszőlősi és szennai sz. Ferencieken kivül mindössze 6 azaz hat megyei fölszentelt pap lézengett. Bizonyára ,messis múlta, operarii pauci!‘ Hogy ily körülmények közt a főpásztor első feladata volt papságot és népet, s népet és papságot, hogy úgy mondjuk, teremteni, önkényt értetik. De hogyan és kinek segélyével ? Erről gondoskodott Isten azon társulat által, melyet egyházának védgátúl adott a XVI. századi té- velyek hullámai ellen. Már itt valának a munkások, azon atyának, ki nekünk a nagy Pázmányt nemzé, Loyola sz. Ignácnak fiai; itt valának az apostoli buzgalmú férfiak, kik az esztergomi főmegyében s az egész honban sok községet, számos kitűnő családot szerzének vissza a katholikus egyháznak, ők, kiket dicső emlékű Oláh Miklós áldor- nagyunk hozott be súlyosan látogatott hazánkba, a Jézustársulatának tagjai valának hivatva, hogy segédkezet nyújtsanak az egri főpásztoroknak is egyházmegyéjük újjásziilésére. Az egri egyházmegye több pontján működtek már, oktatták a népet, vezették nevelték az ifjúságot, mielőtt Egerben is megtelepedhettek; de az e megye területén elfoglalt állomásaik közt legnagyobb fontosságú volt a kassai. Itt t. i. Kisdy Benedek (1648—1660) egri püspök, 1657- és 1660-ban, tehát még akkor, midőn nem lehete tudni, nem marad-e megyéjének fővárosa még soká in parti- tibus infidelium, vagy ha visszafoglaltathatik is, nem siilyed-e oda, mint Csanád, hogy püspöki székhelynek többé alkalmas nem leszen, örök időkre megalapitá s a Jézustársulatabeliek vezetésére bízá az academiát *) és papnöveldét, hogy ott a hon javára müveit katholikus férfiak képeztessenek, s a nagy számban elárvult templomok s kath. községek számára, alkalmas oltár-szolgák és lelkipásztorok neveltessenek. De fölöttébb nagy volt a szükség, nagy a szorultság; egyetlen növelde a roppant terjedelmű egri megye papságának igen megritkitott sorait kiegészíteni képes nem vala; s különben is sok tekintetből kívánatos sa trienti sz. zsinat határozatával egyező volt, hogy a török uralom alatt vett sebeiből némileg kiépült püspöki székhely se maradjon papnövelde nélkül. — Azért Telekessy püspök első gondjainak egyike volt alapot szerezni, melyen papnöveldét lehessen emelnie. E célra I. Leopold császár- és királytól magához váltotta az egykori Trium Fontium de Beel, máskép apát- falvai cisterci apátság javait, azon szándék kifejezése mellett, hogy azokat az egri papnövelde alapjáúl alkalmazza; mire megnyervén a királyi jóváhagyást, már 1700-ban saját pénzén vett a Jézustársulatabeliek rendházának szomszédságában egy házat, s ott elhelyezett nehány papnövendéket. Ugyanő most 1705-ben sürgetve kérte *) Lásd Magyar Sión , Egyháztörténelmi havi folyóirat, szerkeszti és kiadja Knauz Nándor. Első kötet. II. Füzet. 2. sz. Esztergom 1863.
