Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1861
9 1812-ki nov. 22-kén kelt végrendeletében a mihálytelki egyháznak alapitványképen 2000 forintot, az ottani szegények, különösen árva iskolás gyermekek számára 500 — sz. misékre 500 forintot; — Füzes-Abonyban az oltáriszentség előtti lámpára 300 — a szegényeknek 100 ftot; —a besenyei templom építésének befejezésére 4000, a plébános fizetésének javítására 1000 ftot; a dormándi fiókegyháznak 150 ftot; — a miskolci egyháznak, hol alig két évet töltött, 200 frtot, ugyanott a tt. Minorita atyáknak 200 — a kántortanitó s a leánykák tanítójának fizetéseik javítására 200 frtot; -— az egri papnövelde birtokain lévő templomoknak 900 frtot; —abessen-szöghi, illetőleg szent-iványi templomnak 1000, az ottani lelkipásztor állásának javítására 1000, — a kántortanitónak, hogy az ifjakat szorgalmasan oktassa, 200, és az egyházfinak 100 frtot hagyományozott. Ugyanazon föntidézett végrendeletének 9-ik pontjában ezek állanak : „Az egri főmegye papnöveldéjének, hogy legalább egy, a lelkipásztorságra készülő, ifjúnak neveltetésében legyen részem, örök alapitványképen hagyományozok 4000 frtot; — az elaggott papok intézetének 1000 — az egri szegények intézetének 1000, — árvák, kivált más vallásról a kath. hitre tértek számárá, hogy valamely kézművességet tanulván hasznos polgárokká legyenek 1000 frtot; — nem különben szűkölködő tanulóknak, főleg olyaknak, kik jó erkölcsök s jámborsággal ékeskednek, hagyományozok 1000 azaz egyezer forintot, melyek évi kamatjának fele a gymnasiumban, fele a lyceumban tanuló szegény ifjak között osztassék ki az igazgatók és tanárok által. Az öt egri zárdának egyszáz forintjával 500 — a jászberényi sz. ferenci atyáknak 100, az egri polgári kórháznak 200, az egri lyceum alapjának 1800 frtot.“ — A francia háborúk bonyodalmai s azok egyik fanyar gyümölcse, a devalvatio, fölöttébb kártékonyán hatottak a pénzviszonyokra, s mint minden, úgy az egri megyei ájtatos alapítványokra is, s zavarokat idéztek elő, melyeket csak lassankint lehete megszüntetni, eloszlatni. Ezek következése lehetett, hogy Csomortányi alapítványára nézve is hosszú időnek kelle lefolynia, míg annak gyümölcseit az alapitó szándoka szerint a tanuló ifjúság élvezni kezdhető. Az alapitó végrendeletének keltétől csak harminc évre történhetett ez, midőn végre boldog emlékű Pyrker János Lás[zló Patriarcha egri érsek 1842-ki junius 10-én 740 sz. alatt a megyei ajtatos alapítványok kanonok- felügyelőjéhez a következő utasítást intézé: „A Csomortányiféle alapítványra nézve rendelem, hogy a pénztármaradékból 400 frt a tőke szaporítására kamatra adassék, az ezenkivüli maradékból pedig az iskolaév végével a ly- ceumi igazgatónak 40 — s a gymnasiumi igazgatónak ugyanannyi vft kiadassák. Jövőben tehát a tökepénz 1,400 vfnt lesz, melynek kamatjaiból évenkint mind a lyceumi mind a gymnasiumi igazgatóságnak adassék ki az iskolaév végén 40 — 40 forint, Istenben boldogult Csomortányi Antal kanonok végrendelete értelmében szegény tanuló ifjak közötti kiosztás végett.“ E rendelet szerint 1842-től 1852-ig négy gymnasiumi tanuló részesült évenkint négy pengő for int nyi jutalomban; 1853-óta pedig a Csomortányi alapítvány összes kamatjai, négy pengő fo, rintjával, a nyolc osztályú fögymnasium ugyanannyi növendékei között osztattak ki. IV. Eger nemes önérzettel emlegeti Dobóit, Mecskey- s Bornemiszáit s azon emelkedett lelkű hölgyeit, kiket a lángoló honszeretet oly hősies erővel ruháza fel, hogy az érckaru bajnokok soraiban valamint helyet foglalni elég bátrak, úgy babéraikban osztozni is méltók valának. Méltán. Megérdemlik ők, hogy neveik dicsőittessenek. Tel- jesiték nemes kötelmüket; megvédék hónuk egy jelentékeny pontját, szülővárosukat, s vele Felsö-Magyarországot is megótalmazák az ozmán vad s nyers erő ellen. Bizonyára Isten volt velők; mert ha ö nem őrzi valaa várost, ott. hol egy magyarra ötven hatvan török esett, hijában őrködtek volna, kik azt örizék. Tisztelettel hajiunk meg emlékűk előtt. Azt azonban nem tartjuk, hogy csak e téren -— a harctéren — lehet hervadhatlan babérokat aratni. A tudományok, az oktatás- nevelés szerény mezejének, s a kegyes jótékonyság békés országának is megvannak Dobói. S Eger oly szerencsés, hogy fiai között ilyenek sem hiányzanak. Örömmel használjuk fel az alkalmat itt egyről szólhatni, ki szerény körébfen sok szépet jót müveit; azért teljes mértékben méltó, hogy neve köztünk fentartassék. Kovács János ez. Született Egerben, 1764-ki august. 25-kén, feddhetlen polgári szülőktől. Első neveltetését szülőhelyén nyervén, s a bölcsészeti tanfolyamot a helybeli lyceumban végezvén, még mint serdülő ifjú fölméne Bécsbe, hogy az ottani egyetemnél magát a magasabb tudományokba avassa. Rövid nehány évi ernyedotlen munkálkodás, törekvés folytán, mialatt a főváros gazdag segédszereit önképzésére buzgón használta, ismereteit s tapasztalatait szorgalmasan gyarapitotta, szép képzettségre tett szert, s ennek tekintetéből Bánffi György gróf s Erdélyország fökormány- zója által meghivatott Kolosvárra s gyermekeinek oktatása s nevelésével bízatott meg. Itt mint magán oktató ne2
