Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1859
6 képes egyedül a rokonköteléket az ezüst és halvány között feloldani, a halvány elillan, de az ezüst visszamarad és pedig ezen elválasztottságában szinére nézve feketén. Ezen régen ismert tünemény a kísérletekhez a kiindulási pont, melyek által Daguerre természetész néhány év előtt odavivé a dolgot, hogy a napot mint festészt, és az ezüst-sót mint ecsetet használá az úgynevezett Daguerreképekhez. Végre megkell jegyeznünk, hogy a fénysugarak vegyi hatása nem egyenlő ; veres üveg alatt köneny és halvány nem egyesülnek, de igen is kék és ibolya szinti üveg alatt és a fehér napvilágnál; az ezüsthalvag kék és ibolaszin alatt igen, veres alatt épen nem feketedik meg. Bevárd a hasáb színeit igen pontosan vizsgálta, ő ugyanis napállitó segélyével setét szobába boesájtá be hasábra azokat, és halvagezüst oldatba mártott papiron fogá fel a színeket, s tapasztalá, hogy az ibola szin legerősebben hatott, s működött vegyileg, (mit már Ritter és Wollaston is tapasztaltak) , a kék sugarak kevesebb hatást idéztek elő , a veresek épen semmit; hogy ezen tüneményt annál meglepőbbé tegye, a sugarakat lencse által a gyúpontban egyesité, s hol a sárga és veres színek egyesítve valának, a halvagezüstös papír két óra folyásig is alig változott, habár a fény vakító volt; a kék és ibola sugaraknál azonban a feketedés tiz perc alatt már megtörtént. — Bequerel pedig azon nevezetes felfedezést tévé, hogy a veres és sárga sugarak, melyek magánosán a büzeny-ezüstös papirt érintetlenül hagyják, nagy vegy i hatást idéznek elő, ha a papír előbb rövid időre fehér napvilágnak, vagy kék ibola sugaraknak tétetik ki. A veres és sárga sugarak képesek tehát a kék és ibola színtől kezdett hatást folytatni. Moser pedig ugyanezen tüneményt tapasztalá iblanyozott ezüst lapokon. (Stokes szerint szinte a sötét narancs színű üveg nagy törékenységü, tehát rövid hullám hosszúságú, azaz vegyileg működő fénysugarakat nem bocsát keresztül). Ezekből látható, miért kell az alább leírandó dolgozóteremben a fényképészetnél az ablakon sárga, vereses vagy sötét narancs-szinü üvegeket ablakul alkalmazni. Habár a vegyi hatáshoz szigorúan nem tartozik, a szinszálak különbözőleg melegítő ereje, ezt is megérintem; ugyanis pontos vizsgálatokból kitűnt, hogy a különböző szinü sugárszálak különböző melegítő erővel bírnak, legkisebbel az ibolyafélék, legnagyobbal a vörösek. E tárgyra nézve első kísérleteket tőn idősb Herschel, miután észrevevé, hogy némely ho- mályosító üvegek a távcsőben sokkal több melegét bocsátanak keresztül, mint egyebek, bátor az általuk átbocsátóit világ egyenlő mennyiségű volt. A dolog valódi'kítudására a hasáb színképbe hévmérőt alkalmazván, észrevevé, hogy a higany az ibolaszinben legkisebb magasságra emelkedett, az emelkedés a vörös szin felé mindinkább növekedett, és magassága legnagyobb fokát nem a vörös színben, hanem ezen kívül hol már színkép nem létezik, érte el; nűre nézve azon hiedelemre jött, hogy a naptól nem csak világító, hanem melegítő láthatatlan sugarak is jönnek, melyek a színképben részint amazokkal vegyülve, részint a legmelegebbek, és legkisebb törékenységííek azon kívül léteznek. Innen magyarázható, mért ad az izzó szén vörös lángja nagyobb meleget, mint a borszesz kékes lángja. — Azonban Seebeck úgy találá, hogy az ólomüvegből (Flintglas a flint angolszóból, mely is tűzkövet jelent, miből hajdan főleg az üveget késziték), készült hasáb színképén a legmelegebb hely a vörösön kívül, koronaüvegbölin a vörös színben, vízzel, horszeszszel, terpetinolajjal megtöltött hasábén pedig a vörös és sárga színek között volt. f .! III. A setét kamra. E már régóta ismeretes készítmény áll egy négyszögü szekrényből, melynek előoldalán egy domború lencse yan helyezve, a lencsével átellenben fekvő háttér pedig egy homályosan köszörült üvegtáblából van alakítva. Ha a sötét kamra előtt valamely tárgy van, akkor az erről visszaverődött fénysugarak a lencse által megtöretnek, s a halvány üvegtáblán látható képet alkotnak megfordított állásban. A homályosan köszörült üveg távolsága a lencsétől korántsem közönyös, hanem a tárgy távola szerint irányozza magát, mire nézve közönségesen a lencsét mozgatható keretbe teszük, minélfogva az mindenkor úgy alkalmazható, hogy a kép világosan s éles vonalakban jelenhessék meg az üvegtáblán. A sötét kamra máskor használatban levő tükorréli ellátása, mely a képet le- vagy fel vizirányos lapra veti, a fényképészetnél szükségtelen, s a kép élénkítésére nézve kártékony. •; *• Ha már most fényképet akarimk előállítani, oly készülékkel kell bírnunk melynek segélyével a fény hatására érzékenynyé elkészített lap ugyanazon helyre tétethessék, (hogyan történik ez , alább fog következni), hol előbb a homályosra köszörült üveg volt, hogy e szerint a kép is hason éllel ejtessék a lapra. E végre a homályos üveg egy fa rámába van foglalva, mely felülről lefelé csúszhatik. Hasonló ráma szolgál a lap fölvételére, s e végre egy a célnak megfelelő nagyságú nyiladékkal bir, melyben egy hajtékon a lap megerősíthető. E hajték helyzetének az előbb felhozott okból a második rámába foglalt üvegtábla homályosra köszörült oldalával teljes pontossággal kell megegyeznie.
